Csallóköz TDM

2022. június 09.

Egy sétára invitáljuk Önöket, hogy megismerjük Győr egykori városlakóit, felfedezzük az örökül hagyott értékeket! A letűnt korok emlékei kapcsán felidézzük az egykor itt élő őslakosok és betelepült polgárok egyéni sorsát, kapcsolataikat a város közösségében.


Túra tervezés

Az emeletes épület volt hajdanán az Arany Bárány beszálló vendéglő. Egyszerű, klasszicizáló homlokzata mögött sokkal régebbi épület rejtőzik, homlokzatán „Arany Bárány” cégérrel. A szálló a 19. században több periódusban épült. A maga korában kiváló vendéglátóhely volt, illusztris vendégekkel. Széchenyi István 1848. szeptemberében Döblingbe menet itt töltötte utolsó magyarországi éjszakáját. Nevezetes vendég volt 1849-ben Ferenc József és öccse Miksa, a későbbi mexikói császár.

E házszám alatt márványtábla őrzi a méltatlanul elfeledett író, Popper Vilma emlékét. Az európai hírű alkotó 1857. május 11-én született Győrött, ebben az épületben. Fiatalon kezdett el írni, elsősorban német nyelven. A Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja 1908-ban. A kor jelentős hazai és európai íróival, költőivel tartott kapcsolatot. 1944 júniusában, 88 évesen, a legidősebb áldozatok egyike Auschwitzban. Könyvtárának, értékes levelezésének, irodalmi hagyatékának nem akadt megmentője. A ház oldalán látható emléktáblát 1945 után hazatért unokaöccse, dr. Korein Sándor orvos állíttatta 1948-ban.

Hajdanán a győri Szentháromság Kórház épülete állt itt. A kórház 1707-ben már feltehetően létezett ezen a helyen. Az első ismert orvosa Karpff Antal volt. 1763-ban Mularz Henrik (1688-1777) és neje alapítványa jelentős támogatást nyújtott a kórháznak. Az épületet kibővítették, és többféle berendezés vált elérhetővé. Az eredetileg 16 ágyra berendezett, összezsúfolt épület a 19. század második felében már kevésnek bizonyult a győri igények kielégítéséhez.

A Kossuth Lajos utca 5.sz. alatt (Petőfi tér) álló európai hírű győri zsinagóga, mely historikus és szecessziós stílusban épült, a 19. század második felétől reprezentatív szimbóluma volt a gyarapodó győri zsidóságnak – vallási és kulturális központként egyaránt. Az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég által kidolgozott terv hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez. 1945 után a hányattatott sorsú épület állaga folyamatosan romlott. 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került. 2003- ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg teljes rekonstrukciója. Napjainkban múzeumépületként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.

A zsinagógától a belváros irányába haladva található a győri „evangélikus sziget”, a győri protestáns népesség évszázados múltra visszatekintő épített öröksége. A lutheri reformáció tanítását a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba. II. József türelmi rendelete alapján az állami hatóság egy közös rendeltetésű templom építését engedélyezte, melynek terveit Neumayer Jakab kőműves mester készítette el. A templom felszentelésére 1785. november 27-én került sor. Az 1848-1849-es szabadságharc idején a konventépülettel együtt hadikórház működött itt. Az „evangélikus sziget” az évszázadok folyamán több alkalommal bővült. A 20. században iskolaépület, szeretetház, diakonissza anyaház épült hozzá. Az öregtemplomhoz és az iskolához neves lelkészek, tanárok és diákok kapcsolódnak, például Ráth Mátyás, a Pozsonyban megjelenő első magyar újság alapító-szerkesztője, vagy Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Újváros és a Belváros között található a Radó-sziget, mely a 19. században vált igazán népszerűvé a városban élők számára. A legenda szerint a vár külső sáncából alakult ki. A sziget a Rába-szabályozás eredményeként nyerte el végleges formáját. Gondozott parkot, arborétumot, üvegházat, gyermekjátszóteret hoztak itt létre. Később szökőkúttal, vendéglővel, zenepavilonnal bővült. Győr első közparkja, melyet sokan csak a „győri Margit-sziget” néven emlegetnek, a társasági élet eseményeinek fontos helyszíne lett, az egykor itt álló létesítmények nagy része – a színház (1798–1928), a Hab Mária-szobor, a régi Kioszk, Kisfaludy Károly szobra – viszont már nem látható. Napjainkban az első világháborús Hősök emlékműve, a zenepavilon, étterem és panzió, illetve a Regatta ház található a Radó-szigeten.

A város legrégibb tereinek egyike. A szabálytalan alakú tér a 19. század közepe óta nyugatról, a Rába felől nyitott. Nevét a korábban itt állt reneszánsz stílusú Bécsi-kapuról kapta. Számos győri emlék és legenda kapcsolódik hozzá. A tér legmeghatározóbb épülete a Karmelita templom és rendház. Az első szerzetesek 1697-ben érkeztek a városba, a templom 1716-25 közt épült fel. Oltárképe Szent István és Szent Imre hódolatát mutatja be Szűz Mária előtt. 1891-ben került a térre az árvíz emlékére emelt Hab Mária szobor. Alkotója valószínűleg Giovanni Giuliani. A szobor nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy megállította a Rába folyó hömpölygő áradatát. A tér arculatát továbbá az Ott-, illetve az Altabak-ház határozza meg. Az 1778–1782 közt Zichy Ferenc győri püspök által építtetett ház a barokk idő pompakedvelésének emléke. Felmagasított homlokzata megtévesztő: a második emelet mögött valójában csak a padlástér húzódik. Később a ház az Ott család birtokába került, az ő címerük látható ma az erkély felett. Az Altabak-ház a város egyik legrégebbi lakóépülete, több házból építtette össze Altabak János kanonok 1620-ban. Jelenlegi alakját a 18. században nyerte el. Tulajdonosai között szerepelt Ott Kristóf kereskedő, Korniss Ferenc győri segédpüspök, Hufnágel József győri városi szenátor, Mészáros János táblabíró és a Szodtfried-család. Az épület alacsony, széles ívelésű kapualja 17. századi. A térről lépcsősor vezet a Rába parti kisebb térre, ahol Szent István király bronz lovasszobra látható. Az innen induló sétány a várfalak tövében a Rába, majd a Mosoni-Duna partján a Dunakapu térre vezet. A várfal mellett Bécsből származó ágyúcsövek sorakoznak. A térről a Káptalandomb felé vezető rövid szakasz mentén áll a Nimród szobor. Az 1954-es árvízi vadmentés emlékére készítette Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, 1983-ban adták át.

A Király utca 4. sz. alatt áll a csak „Napóleon-házként” ismert épület, melyhez az egyik legismertebb legenda is kapcsolódik. 1764 körül Polgári József bíró egybeépíttette a telken álló három házat. 1808-ban Bezerédy Ignác alispán vette meg a palotát, melyben a francia megszállás alatt Eugene de Beauharnais herceg, Itália alkirálya lakott. A hagyomány szerint 1809. augusztus 31-én Napóleon is megszállt az épületben, amiről emléktábla is megemlékezik. A Király utca 5. sz. alatt található a Pápai pálosok háza, a régi Bárány Szálló. A ház helyén már 1617-ben Ivánczy János káptalani prépost sarokháza állt. Az épületet valószínűleg a pápai pálosok alakították kétemeletesre. A ház szerkezete, a homlokzat formája és elrendezése, a földszint boltozatai és talán a pincelejáró nyíláskerete ebből az átépítésből származhat. A 19. században, egészen a 20. század közepéig ebben a házban működött a Bárány szálló, a győriek kedvelt bálozóhelye. A bejárat mellett emléktábla emlékeztet a pálosok házára, illetve arra, hogy itt folyt a Rába 1271-ig. A Király utca 8. sz. alatt a Győri Első Takarékpénztár épülete áll, mely 1860-61-ben épült Lengerer János terve alapján. Ebben a házban lakott Fruhmann Antal építész, rajztanár, valamint a magyar irodalom legismertebb történelmi regényének írója, Gárdonyi Géza 1883 és 1888 között. A régebbi időkben, 1617-ben még több ház állt itt, 1703-ban a mai telek legnagyobb részét Vásárhelyi Nagy Ferenc nemes emeletes háza foglalta el. A Király utca 10. sz. alatt, a kétemeletes barokk polgárház helyén állt az egykori „Fekete Sas”-hoz címzett vendégfogadó. Már 1591-ben, Győr török megszállása előtt említik, ekkor Gersten János volt a bérlője. 1617-ben Schardt János vendéglősé a ház, melyet később tűzvész pusztított el. Az 1703. évi telekkönyv szerint már Vásárhelyi Nagy Ferenc emeletes háza állott a helyén, mely a század végére kétemeletesre bővült. A 19. századi Győr kereskedelmi életében fontos szerepet játszó Canaider család több mint száz éven át tartotta birtokában a házat, melyet 1956-ban Varga István tervei szerint restauráltak. A Király utca 12. sz. alatt található épület a 17. századi késő reneszánsz építészet egyik legszebb helyi emléke. Ugyancsak olasz hatásról tanúskodik a Király utca 17. sz. alatt található épület, mely ma múzeumnak ad helyet. Az épület Angarano-házként is ismert. Az Angarano-család kereskedőcsaládként volt ismert a 16. és 17. század folyamán, a háznak 1589-től 1690-ig volt a tulajdonosa, innen származik tehát az épület sokak által nem ismert elnevezése.

A Király utca irányából a Dr. Kovács Pál utcán keresztül lehet leggyorsabban a Gutenberg térre érkezni. A tér közepén magasodik a Frigyláda- szobor, melynek felállításához a város egyik legismertebb legendája kapcsolódik. 1729-ben, a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött, szökött katonát vett észre a várőrség. A szökevényt elfogták, ám a dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót, amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki, a győri püspök elégtételt követelt. A Frigyláda-szobrot 1731-ben III. Károly király emeltette az oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére, arra a helyre, ahol az úrmutató összetört. Tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach, szobrásza Antonio Corradini voltak. Modern műalkotásként állít emléket Jedlik Ányosnak a szódás szifont formázó szökőkút, a Jedlik-csobogó. A szobor 2011 novemberében készült el, Hefter László győri üvegművész alkotása. Jedlik Ányos bencés szerzetes, természettudós, feltaláló a győri bencés gimnáziumban oktatott. A dinamó elv felfedezése mellett nevéhez fűződik a mesterséges szénsavas víz előállítása, a szikvízgyártás megalapozása. A Gutenberg tér jellegzetes épülete a Kreszta-ház. Első ismert tulajdonosa 1617-ben Zaphot György német varga volt, a Kreszta kereskedőcsalád birotkába a 19. században került. A család legismertebb tagja, Kreszta Ferenc Jenő fűszerkereskedő 1903-ban nyitotta meg fűszerkereskedését. 1974 óta a Kovács Margit Gyűjteménynek ad otthont.

A Mosoni-Duna irányába haladva a Dunakapu tér túránk végállomása. Elnevezését a győri vár északnyugati kapujáról kapta. Eredetileg Vízi-kapunak hívták, ez az átjáró biztosított kijutást a Mosoni-Dunához, a Duna-bástya mellett. A török időkben a Dunakapu fölé épült egy kilátó torony: a tetején forgott a híres vaskakas, mely a legenda szerint a vár visszavételekor megszólalt. A tér „névadója”, a Duna-kapu az 1820-as években tűnt el, amikor szisztematikusan kezdték a falakat és bástyákat lebontani. Az 1930-as években a területet rendezték, és 1938-tól ide költözött a piac. A téren a győri vár török általi elfoglalására, majd visszafoglalására emlékeztet Scharzenberg Adolf és Pállffy Miklós szobra.

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Könnyű
Értékelés:
Távolság: 1 km
Időtartam: 00:28:36
Szint emelkedés: 0 m
Szint csökkenés: 0 m
Frissítőpont: Van
Szintkülönbség:
Létrehozva: 2022.06.09
Megjelenések száma: 14
Megtekintések száma: 116
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Nagymegyer séta

Nagymegyer város napjainkban főleg a termálvizéről ismert, az itt található fürdő és termálpark közkedvelt üdülőhely külföldi és helyi turisták számára egyaránt. A város gazdag múlttal rendelkezik, a leghíresebb talán Corvin Mátyáshoz köthető legenda, amely összeforrt a város történelmével.

Gyerekszemmel Győrben

Amikor tervezzük a családi kirándulást vagy nyaralást, gyakorta problémát okoz az, hogy olyan turisztikai attrakciókat találjunk, ahol mindenki, de legfőképp a gyerekek jól érezzék magukat. Győrben ezen többé nem kell aggódnod. Összeszedtük a legtutibb helyszíneket, ahol garantált az önfeledt időtöltés, az élményekkel teli kaland és az őszinte gyermekmosoly. Kell ennél több?

Séta Győrben

“Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa”, “barokk város”, “a folyók városa”, “a sport egyik magyarországi fellegvára”, “Győrkőcváros”, “fesztiválváros” - mindez Győr. Gyere, s ismerd meg Te is jobban Kisalföld központját, mely sokkal több annál, mint a világ legnagyobb motorgyárát magának tudható település. EGY város, EZER élmény. Éld át!

Közelben lévő események

Nemeshodosi Nagy Lakoma

Csallóköz legnagyobb gasztronómiai és kulturális fesztiválja augusztus második hétvégéjén, immáron 12. alkalommal tartatik meg Hodos községben. Így telt a Nemeshodosi Nagy Lakoma 2021-ben. https://www.youtube.com/watch?v=JJRKmDNnLl8