Csallóköz TDM

2022. június 09.

Egy sétára invitáljuk Önöket, hogy megismerjük Győr egykori városlakóit, felfedezzük az örökül hagyott értékeket! A letűnt korok emlékei kapcsán felidézzük az egykor itt élő őslakosok és betelepült polgárok egyéni sorsát, kapcsolataikat a város közösségében.


Túra tervezés

A Liszt Ferenc utca 20. sz. alatt áll a 17. században épült Zichy-palota. A hengeres zárt erkély reneszánsz hatást mutat, a két kőatlasz barokk oszlopfőket tart. A termek falai gazdagon díszítettek, freskói mitológiai jeleneteket, életképeket ábrázolnak. A házon emléktábla: „itt lakott Fejér György történetíró, joghallgató korában Deák Ferenc és Batthyány Lajos.” A Zala megyéből származó Deák, a később politikus, jogász, országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügyi minisztere, „a haza bölcse” négy évig Győrben tanult. Deák szállásadójánál, Józsáék palotájában bérelt lakást Fejér György is, aki 1818-tól 1824-ig a győri tankerület főigazgatója. Kora tudományos életének egyik legkiemelkedőbb személyiségeként, sokoldalú irodalmárként, főként pedig kiváló történészként ismerték. Alapító szerkesztője lett az 1817-ben indított Tudományos Gyűjteménynek. Győri éveiben már bizonyára gyűjtötte legnagyobb vállalkozása, az 1829-től 43 kötetben közreadott „Codex diplomaticus Hungariae” című könyvsorozat. Batthyány Lajos (1806-1849) Magyarország első független kormányának miniszterelnöke, az 1848-a forradalom és szabadságharc vértanúja, 1820-ban volt győri bencés diák egy évig – bizonyítványa szerint eminens tanuló volt.

A romantikus homlokzatú épületben működött 1869-től a győri Jogakadémia. Városunkban a jog tanítása 1754-ben a jezsuita gimnáziumban indult. 1761-62-ben a híres jezsuita történetíró, Pray György (1723-1801) volt az iskola magyar-történelem tanára, aki később a róla elnevezett kódexben felfedezte az első magyar nyelvemléket, a „Halotti beszédet”. Mária Terézia rendelete szerint az intézmény „királyi akadémia”-ként működött tovább, majd II. József a tankerületek átszervezésével Pécsre költöztette az intézményt. Küzdelmek árán, 1802-ben sikerült visszahozni városunkba, de a joghallgatók forradalomban vállalt szerepe miatt 1850- ben megszüntették. 1867-ben ismét újraindult a jogakadémia, mely 1892-ig működött.

Az épület helyén 1617-től ferences kolostor állt, korábban itt volt a Káptalan-Győr elpusztult Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemploma. A régi megyeházát a volt kolostor tömbjében építették meg az 1820-as évek második felében. Az udvaron a 19. században börtöncellák sorakoztak, vesztőhellyel. A ház falán látható emléktábla az 1455-ös országgyűlés emlékét idézi, amikor is Hunyadi János és Kapisztrán János Európa török elleni összefogását sürgette. Ez az esemény is hozzájárult az 1456-os Nándorfehérvári diadalt vívó sereg felállításához. Ebben az épületben koncertezett az ismert zeneszerző, korának ismert zongoraművésze, Liszt Ferenc 1840 januárjában, melynek emlékét emléktábla őrzi. A magyarságára rádöbbent 29 esztendős Liszt gyermekévei után először tért vissza Magyarországra 1840-ben. Születésének 200. évfordulója alkalmából az épület főhomlokzatára is felkerült Sándor József Péter Alkotász mozaikja – Barabás Miklós híres festménye nyomán, mely a fiatal Lisztet örökíti meg.

A jelenlegi zeneiskola épülete eredetileg a jezsuita rendé volt, nemesi konviktust tartottak fenn benne. 1777-ben kiadott rendelettel a nagyobb lakosságú szabad királyi városokat főelemi (schola normalis) iskolák és az azokkal kapcsolatos rajziskolák alakítására utasították. II. József felismerte, hogy a rajzoktatás milyen jelentős szerepet játszik az egyes iparágak fejlődésében. Kötelezte ezért az összes iparosság tanulóit, hogy legalább egy éven át látogassák a rajziskolát, és ott szerzett tudásukat írásbeli okmánnyal igazolják.

A jezsuitákat Dallos Miklós püspök telepítette be Győrbe, de még Draskovits György püspöknek is köszönhető, hogy 1630 körül – valószínűleg a mai bencés telek helyén – megkezdhették a tanítást. 1641-re a templom, 1667-re a rendház, 1687-1696 között a gimnázium új épülete készült el. A gimnázium az 1702-ben megnyílt konviktussal és a 18. század első felében kialakult akadémiával, filozófiai főiskolával teljes jezsuita iskolarendszerré fejlődött. 1802-ben, miután II. József 1777-ben feloszlatta a jezsuita rendet, a bencések vették át az oktatást, és 1888-ra készült el a mai gimnázium épülete. Az országos hírű bencés nevelők közt volt Guzmics Izidor, Czinár Mór, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Vaszary Kolos, Villányi Szaniszló, Acsay Ferenc, diákjai közül legismertebbek: Kisfaludy Károly, Deák Ferenc és Batthyány Lajos. A bencés gimnázium előtt áll Rieger Tibor alkotása Czuczor Gergely nyelvész, költő és Jedlik Ányos fizikus közös szobra. Czuczor költői pályafutását Kisfaludy Károly indította el. Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Jedlik Ányos fizikát tanított 1825-től, itt készítette el a világ első elektromotorját (1827-28), és számos más találmányát is. A szódavízgyártó készüléket 1826-ban azért szerkesztette, hogy rendtársainak mesterséges szénsavas vizet állítson elő. Az apparátust magyarul „savanyúvízi készület”-nek nevezte. A templom mellett található a bencés rendház jelenleg kollégium. A földszinten a jezsuiták egykori patikája napjainkban múzeumpatika. 1970-ben restaurálták freskóit, stukkóit, korabeli edényekkel rendezték be. Nevét Széchényi György püspökről kapta.

A római kortól kezdve ez volt a polgárváros főtere, itt haladt át az Aquincumba vezető út. A 14. században már szögletes piactér volt, közepén török kori börtönt tártak fel. Az épületek más-más korszakban épültek, mégis egységes hatást keltenek, ez alól csak a Lloyd épület kivétel, mely folyamatos bővítéseknek köszönhetően ma már uralja a teret. A 19. század végén a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület székháza volt, később művelődési ház lett, de a köznyelvben a mai napig megtartotta „Lloyd” elnevezést. Jelenleg a bencés gimnázium tulajdona. Az egykori piactéren tömeg szeme láttára fejezték le Korponainé Géczy Juliannát 1714. szeptember 25-én. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Az ifjú Széchenyi Istvánt 1809-ban 17 évesen nevezték ki a győri főszállásmesteri törzsbe főhadnagynak. Kitüntette magát azzal, hogy egy kis csónakon a franciák vonalán keresztül vitt üzenetet Komáromba a magyar seregeket vezető János főhercegnek. Beöthy Károly a Győri Közlöny hasábjain javasolta, hogy a Főteret róla nevezzék el, így a „legnagyobb magyarról”, halála után az országban először Győrben neveztek el közteret. A templom előtt, az egykori főtér közepén álló Mária oszlopot 1686-ban állíttatta Kollonits Lipót győri püspök hálából Buda visszafoglalásáért. Az emlékmű négy sarkán: Szent István, Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal, Szent Lipót; alsó részén Szent Rozália, a pestisesek védőszentjének domborműve látható.

A Kazinczy és a Czuczor utca szögletén álló sarokház zárt sarokerkélye a Széchenyi térre néz. A 18. század végén a Bezerédj családé, a 19. század első felében Ecker Jánosé volt. A színpártoló tevékenységéről és naplóírásáról ismert, széles látókörű Ecker több mint négy évtizeden át szolgálta a várost. Kisfaludy Károly osztálytársaként sokoldalú műveltséget szerzett a bencés gimnázium elődjében. 1836-ban eladta a vaskereskedését, s csak a közügyeknek élt. „Krónikás” melléknevét arról kapta, hogy 1823-tól 1852-ig naplót vezetett német nyelven, amelyben napi rendszerességgel lejegyezte a városi eseményeket. Sajnos, ezek közül csak az 1847 és 1850 között megírt kötetek maradtak fenn. Szerteágazó kapcsolatai voltak a zenei világban, a Győrben fellépő művészek közül sokakat vendégül látott házában is. Megfordult nála Strauss, Rubinstein, és Liszt Ferenc is. 1853-ban a ház Riesz Ignác tulajdonába került, itt születtek fiai, kik közül kettő is nemzetközileg híres tudós lett. Riesz Frigyes (1880-1956) egyetemi tanár, akadémikus, a 20. század egyik legnagyobb matematikusa, a funkcionálanalízis egyik megalapítója. Testvére, Riesz Marcell (1886-1967) matematikus, egyetemi tanár, ő Svédországban élt.

Jedlik Ányos utca és a Dr. Kovács Pál utca sarkán levő épületen látható az Aranyhajó cégér. A hajó három nagy vitorlájára Magyarország, Győr városa és I. András címere került. Restaurálása során a cégér belsejében megtalálták Schima Bandi írását, „Társadalmi erkölcscsokor a huszadik század négy első évtizedének virágoskertjéből” című súlyos korbírálatát. A Kovács Pál utca már a 15-16. században kialakult, egyik oldalának házai a középkori vár falához támaszkodnak. A régi hagyományokat felelevenítve alakították ki 2015-ben a cégérek utcáját, a modern alkotások Lebó Ferenc szobrászművész munkái. Az utca 5. számú házának falán emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban szerkesztette az 1847- 1848-ban az első győri magyar nyelvű újságot Dr. Kovács Pál (1808-1886) orvos. Ő 1835-től élt Győrben, a város kulturális életének meghatározó alakja és a magyarosítási törekvések mozgatója lett. Petőfi Sándor verseiből 27 a Hazánk lapban jelent meg először, a költő többször megfordult e házban, melynek emlékét márványtábla őrzi.

Egyik lépcsőközön feljuthatunk a Káptalandombra, mely a régi középkori vár területe – erre ma is emlékeztetnek a keskeny közök, sikátorok. A régi papnevelde előtt elkanyarodva jutunk a 19. század elején átalakított késő gótikus műemléképülethez, mely egykori a püspöki udvarbíró háza volt. 1979-től, egy felújítást követően Borsos Miklós életmű-kiállításának ad otthont. Borsos Miklós (1906-1990), a modern magyar szobrászat nagy jelentőségű mestere Nagyszebenben született, családjával 1921-ben telepedett le végleg Győrben. Munkásságának jelentős darabjait Győr városára hagyta. Az épület homlokzatán dombormű és márványtábla idézi fel az 1944. április 13-i angolszász légierő bombázását. Győr a második világháborúban 24 légitámadást szenvedett el, melyek mérhetetlen pusztítást okoztak épületekben és emberéletekben. A múzeum közelében álló szoborcsoport fő alakja Szent Mihály arkangyal, fején sisakkal, bal kezében pajzzsal, jobb kezében lángpallossal. Lábával a legyőzött Luciferre tapos. A szobrot 1764-ben győrszigeti polgároknak kellett felállítaniuk büntetésül, „az ördöggel való cimborálás, káromlás, a katolikus egyház gyalázása” miatt.

A székesegyház déli oldalánál az Apor Vilmos püspök tere közepén találhatók a kora Árpád-kori, Szent Lázár plébániatemplom romjai. Építésének időpontját a 11-12. századra teszik. A győri püspökséget Szent István alapította. A székesegyházat minden valószínűség szerint Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették román stílusban. A 13. század közepe táján és az azt követő évtizedekben több pusztulás is érte (tatárjárás, a cseh Ottokár támadása). A tatárjárás utáni javíttatását Omodé püspök nevéhez kötik (1254-1267). A székesegyház több lépcsős gótikus átalakításának része volt a Héderváry-kápolna építése 1404-ben. A török után a katonaság a nagyobb részét élelem- és lőszerraktárnak használta. Zichy Ferenc (1685-1743) püspök jelentős átépítéseket végeztetett, majd a következő nagyszabású munkák Széchenyi Miklós püspök idejében készültek (1901-1911). A templom szentélyét lezáró nyolcszögű apszisok helyett a ma is látható román stílusra utaló kör alakú apszisokat építettek, az oldalhajók külön tetőzetet kaptak. A II. világháború végén, 1945. március 29-én tornyára a németek gyújtó lövedéket lőttek, s a templom részben leégett. A győri székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. A Káptalandombon több helyen megtaláljuk Szent László királyunk emlékét. (Káptalandomb 3. sz. házán dombormű, a Bazilika mögött egész alakos Szent László szobor – Lebó Ferenc alkotása, illetve az országosan ismert Szent László herma.) A szent tisztelete a 18. században erősödött meg, amikor is az 1763-as földrengés során a hívek segítségéért folyamodtak hozzá. Azóta kis megszakítással a mai napig a herma hordozásával évente körmenetet tartanak Szent László napon.

A káptalandombon a római korban már biztosan volt település, előtte valószínű vízátfolyásos terület lehetett. Az 1-4. századig római katonai tábor volt e helyen, a vár alatt terült el a polgárváros, a canabé. A honfoglalás után Győr a várispánság egyik központja lett, ugyanakkor az elsők közt megalapított püspökség székhelye. Győr középkori történetére a Királyi-Győr és a Káptalan-Győr kettős hatalma jellemző. A vár jelentőségét mutatja, hogy a legenda szerint Koppány felnégyelt testének egy darabját itt a győri váron szegezték ki. A 11. században már állt a Püspökvár őse. Az eredeti tornyot a 14. században építették, a 15. században Nagylucsei Orbán püspök gótikus kápolnát ragasztatott hozzá. A Püspökvár bejáratánál álló bronzszobor – Lebó Ferenc alkotása (2012) – Boldog Apor Vilmos püspök emberi nagyságának, vértanúhalálának állít emléket. 1945 tavaszán, Nagypénteken a Püspökvár pincéiben befogadott menekülteket orosz katonáktól védelmezve érték azok a lövések, melyek halálát okozták.

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Könnyű
Értékelés:
Távolság: 1 km
Időtartam: 00:17:37
Szint emelkedés: 0 m
Szint csökkenés: 0 m
Frissítőpont: Van
Szintkülönbség:
Létrehozva: 2022.06.09
Megjelenések száma: 17
Megtekintések száma: 103
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Séta Győrben

“Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa”, “barokk város”, “a folyók városa”, “a sport egyik magyarországi fellegvára”, “Győrkőcváros”, “fesztiválváros” - mindez Győr. Gyere, s ismerd meg Te is jobban Kisalföld központját, mely sokkal több annál, mint a világ legnagyobb motorgyárát magának tudható település. EGY város, EZER élmény. Éld át!

Gyerekszemmel Győrben

Amikor tervezzük a családi kirándulást vagy nyaralást, gyakorta problémát okoz az, hogy olyan turisztikai attrakciókat találjunk, ahol mindenki, de legfőképp a gyerekek jól érezzék magukat. Győrben ezen többé nem kell aggódnod. Összeszedtük a legtutibb helyszíneket, ahol garantált az önfeledt időtöltés, az élményekkel teli kaland és az őszinte gyermekmosoly. Kell ennél több?

Séta Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda)

A Csallóköz szívében fekvő Dunaszerdahely a járás legjelentősebb kulturális, közigazgatási és gazdasági központja. A város nevét hallva sokunknak a méltán híres és népszerű DAC labdarúgó csapata jut eszünkbe, pedig a település rengeteg más izgalmas látnivalót is kínál. Tégy egy sétát a belvárosban, ismerd meg közelebbről a 22 000 főt meghaladó, igen dinamikusan fejlődő település városmagját! Aztán persze drukkolj a lelátón a fiúknak!

Közelben lévő események

Nemeshodosi Nagy Lakoma

Csallóköz legnagyobb gasztronómiai és kulturális fesztiválja augusztus második hétvégéjén, immáron 12. alkalommal tartatik meg Hodos községben. Így telt a Nemeshodosi Nagy Lakoma 2021-ben. https://www.youtube.com/watch?v=JJRKmDNnLl8