Arrabona EGTC

2019. augusztus 29.

Ezeréves monostor által árasztott lelki béke Pannonhalmán, országosan egyedülálló, élő hagyomány Kunszigeten, román kori műremek Lébényben és híres búcsújáró helyek. Szakrális emlékek Győr környékén. Elég elzarándokolni a helyszínekre, leülni egy padra, és egyszerűen csak örülni a csendnek, a harmóniának, ami körülvesz. Mutatjuk, hol érdemes ezt érezni.


Túra tervezés

Az alábbi megállókat ajánjuk nektek:

A térség legismertebb búcsújáróhelye. Úgy tartják, hogy törökök elől visszavonuló seregek betegeit meggyógyította egy csodatévő forrás. A legenda szerint nem sokkal később egy kálnoki halász a kút vizében egy hársfából faragott Szűz Mária-szobrot talált, és aprócska kápolnát, remetelakot épített számára a forrás mellé, melynek vizét főként láb- és szemfájásra alkalmazták. 

A jelenlegi középtornyos, egyhajós kápolna neoromán stílusban épült. A bejáratnál bélletes kapu fogadja a kegyhelyre látogatókat. A búcsúk hagyományos rendje: húsvéthétfő, áldozócsütörtök, pünkösd másnapja, Szentháromság vasárnapja, Sarlós Boldogasszony (július 2.) és a rá következő vasárnap, Nagyboldogasszony, Kisasszony és Mária nevenapja. 

 

Forrás és további információ: 

http://www.bucsujaras.hu/mariakalnok/ 

Lébény főterén áll Magyarország egyik legjelentősebb műemléke, a 13. század elején épült román stílusú Szent Jakab-templom, az egykori bencés apátsági templom és középkori monostor. Fővédőszentje Id. Szent Jakab apostol, akinek Santiago de Compostella-i sírját zarándokok milliói keresik fel évente. Bár a történelem viharai nyomokat hagytak az Isten házán az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből. 

Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek. A falak nemes egyszerűségével harmonikus egységet alkotnak a díszes faragott oszlopfők, az eredeti keresztboltozatok, valamint a 19. századi alkotóműhelyből kikerült gyönyörű megmunkálású, fából készült faragott oltárok. 

 

Forrás és további információ: 

http://www.szentjakabtemplom.hu/ 

Országosan is ritka hagyományt ápol Kunsziget lakossága már a török időktől fogva. A szokás azoknak az asszo­nyoknak az emlékét őrzi, akik az eltemetett Jézus sírjához siettek, de a sírt üresen találták.  

Húsvétvasárnap hajnalán a templom előtti kőkereszttől indulva, az előénekes hívó szavát követve imádkoznak, énekelnek a hívek egy szál gyertyával a kezükben. A menet felkeresi az útszéli “fölső” keresztet, majd a temetőbe megy, ahol az ottani keresztnél a közös ima után mindenki a maga hozzátartozójának a sírjához siet, hogy a magával vitt gyertya fényével megvigye a feltámadás hírét halottainak. Ezután együtt vonulnak vissza a templom előtti kereszthez. 

Az “állomások” (a három kereszt) természetesen az év bármely időszakában felkereshetőek. 

 

Forrás és további információ: 

http://www.kunsziget.hu/pages/show/50/krisztuskereses 

A Káptalandombon található Szent László Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Püspökvár - Toronykilátó, Káptalanház, Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás, Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerheted meg. 

A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a 11. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, kora barokk stílusban építették újjá. A jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária-kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. 

A 15. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke. 

A Püspökvár az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek érdekessége a 13. századból származó lakótorony. Tetején csodálatos kilátás vár, pincehelyiségeiben pedig Boldog Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás tekintheted meg. 

 

Forrás és további információ: 

http://turizmus.gyor.hu/cikk/latnivalok_a_belvarosban.html 

A Géza fejedelem által 996-ban Szent Márton tiszteletére emelt bencés rendi monostor kiemelt hídfőállása az elmúlt évezred magyar és európai történelmének, kultúrájának. Falai közt rendszeresen megfordultak magyar és külföldi uralkodók, a várrá alakított monostort többször is ostromolta a tatár és a török is. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. A világörökség részét képező Főapátság több, mint ezer éve hirdeti a rendalapító Szent Benedek jelmondatát: „Ora et Labora! – Imádkozzál és dolgozzál!”. Pannonhalma egy hely, ahol a lélek – szellem – test egysége kézzelfogható valósággá válik.  

 

Forrás és további információ: 

http://turizmus.gyor.hu/cikk/csillagturak.html 

https://bences.hu/ 

 

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Közepes
Értékelés:
Távolság: 77 km
Időtartam: 07:43:57
Szint emelkedés: 616 m
Szint csökkenés: 154 m
Frissítőpont: Nincs
Szintkülönbség: 154m
Létrehozva: 2019.10.04
Megjelenések száma: 5803
Megtekintések száma: 5808
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Ravazd-Erdei elágazás - zöld

Könnyed erdei túra minden korosztály számára a Ravazdi Erdészet területén. A településen barangolva rengeteg látványossággal találkozhatunk, ideális pihenőhely IV. Béla király kútja. Az elbeszélések szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király Ravazd környékén pihent meg seregével és maga is ivott az itteni forrás vizéből.

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

Otthonom, Ménfőcsanak

Egy kis helyismeret, melynek végén elérhetünk a honismerethez

Nagyjaink nyomában

Orvos, író, költő, orientalista tudós és hegedűművész. Híres emberek, neves szaktekintélyek, és mindegyikük kötődik Csallóközhöz. Hogy hogyan, és miként őrzik emléküket a rájuk büszke települések? Ez a túra megmutatja!