-->

Arrabona EGTC

2019. augusztus 29.

Kíváncsi vagy, hol küzdött meg Napóleon serege a magyar nemesekkel, hol zajlott csata a kora középkorban a magyar trónért, vagy épp harcolt-e II. Rákóczi Ferenc a megyénkben? Túránk során választ kaphatsz arra is, miért jelentős őseinknek a keleti frank sereg felett aratott győzelmével végződött pozsonyi csatája, és Győr miként adózik a világháborúk hősei előtt. Kalandozás térben és időben. Tarts velünk, hagyd, hogy megérintsen a történelem!


Túra tervezés

A győri csata (Kismegyer, 1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek rész. A magyar vereséget nem a vitézség hiánya, hanem a francia túlerő és a hadvezetés hibái okozták.  

Az emlékművet a csata helyén állították fel az itt elesett hősök előtt tisztelegve. A magyar, német és francia nyelvű emléktábla tanúsága szerint a nemesi felkelés oldalán 39 600 fő harcolt a francia császár 40 ezer fős seregével szemben, a két oldalon elesett vitézek száma: 3 031 fő. A kiterjesztett szárnyú bronzturul harci kellékek halmán, a négyszögletű, süttői szürke mészkőből készült hatméteres kőobeliszk tetején áll, az emlékmű négy sarkánál egy-egy kifelé fordított, a komáromi várból hozott ágyú látható. 

Forrás és további információ: 

https://mult-kor.hu/20100512_keves_volt_a_magyar_nemesseg_napoleon_ellen 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91ri_csata  

https://www.kozterkep.hu/~/18343/Kismegyeri_csata_emlekmuve_Gyor_2010.html 

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt. A honfoglaló magyarok 895-896-os bejövetele után a magyar fennhatóság területe nyugat felé 907-re már megközelítette a mai Ausztriában lévő Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse, vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Fejedelemség és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, és a magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig. A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háborúnk.  

A győrsági Polgárság Civil Egyesület a pozsonyi csata 1110. évfordulója alkalmából, 2017-ben avatott emlékművet, melyet Kiss Péter győri képzőművész készített. 

Forrás és további információ: 

http://mek.oszk.hu/14600/14671/14671.pdf 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata 

Az emlékkő felirata: "Állítólag erről a helyről nézte II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Forgách kuruc és Heister labanc generálisok seregeinek viadalát a koroncói síkon. Ezen helyet Kisbarát és Csanak községek jelölték meg a nagy fejedelem emlékére 1941-ben.". 

Bizonyított tény, hogy a fejedelem nem járt a helyszínen, viszont Bottyán János kuruc tábornok 1707-ben igen. Az emlékkő helyén az 1700-as évek elején még erdő volt, amit a szőlőművelés részére kivágtak egyetlen szilfa kivételével, amely az 1930-as években kipusztult és kivágtak. Helyén áll a kő, a kopjafát később állították.  

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/5245/Rakoczi_ko_es_kopjafa_Gyor_Menfocsanak_1941.html 

1044. július 5-e a ménfői csata néven került be a magyar történelembe. Ezen a napon, ütközött meg a III. Henrik (német császár) által támogatott Péter (volt király) és Aba Sámuel (az akkori király) serege a királyi trónért. A küzdelem III. Henrik és Péter győzelmével ért véget. A csata után „veszett német”-nek nevezték Ménfőt.  

1994-ben a temetőparkban feliratozott márványtömböt állítottak, mely Ménfőcsanak történetének jelentős eseményeit idézi, így a ménfői csatát is. 

Forrás és további információ: 

http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/Gy%C5%91r-m%C3%A9nf%C5%91csanaki%20eml%C3%A9khelyek 

Győr egyik legcsodásabb helyén, a Radó-szigeten, a Rába kettős híd átvezető útjának déli oldalán található az I. világháborús hősi emlékmű, mely Horvay János szobrászművész 1936-os alkotása. Az emlékművet 1938. július 3-án avatták fel. A kegyeleti avató ünnepséget este tartották, hogy a megvilágított emlékmű teljes pompájában ragyogjon. A katonai tiszteletadás mellett felavatott emlékművet Albrecht királyi herceg leplezte le, és ő mondott ünnepi beszédet is. A Magyar Hősök Emlékünnepén minden évben itt tartanak megemlékezést és koszorúzást. 

Forrás és további információ:  

http://gyor.varosom.hu/latnivalok/szobrok/I-vilaghaborus-hosi-emlekmu.html 

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Közepes
Értékelés:
Távolság: 40 km
Időtartam: 04:02:28
Szint emelkedés: 380 m
Szint csökkenés: 83 m
Frissítőpont: Nincs
Szintkülönbség: 83m
Létrehozva: 2019.10.04
Megjelenések száma: 3233
Megtekintések száma: 882
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Várak, kastélyok I.

Ki ne álmodott volna arról kiskorában, hogy egy hatalmas vár ura vagy egy előkelő kastély hercegkisasszonya? Ha az álmokat nem is váltja valóra, de a történelmi hangulatot megidézi ez a túra, melyen különböző korokban épült várakat, kastélyokat kereshetsz fel, s kis képzelőerővel a lovagok és úrihölgyek között érezheted magad.

Ménfőcsanak-Felpéc - zöld

Győr zöldövezeti elővárosától indulva, Koroncón és Győrszemerén át lépünk be a Sokoró-dombság változatos terepű világába egy kellemes gurulás keretein belül.

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

Sokorópátka-Fenyőfő - kék

Számos látinvalóvaló akad az útvonal közelébe, amely akár így egy egész napos kikapcsolodással is szolgálhat az erre jelentkező túrázok számára. Vágj bele te is!

Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány

Közelben lévő események

Jelenleg nincsenek közelben lévő események

Kommentek

Jelenleg nincsenek kommentek