Arrabona EGTC
2019. augusztus 29.
Mindannyian ismerünk legendákat, olyan csodás történeteket, amelyek egy-egy szent vagy híres ember jelentős tetteiről szólnak. Ki ne hallotta volna Mátyás király igazságosságáról szóló elbeszéléseket vagy Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsák mítoszát? Kiszínezett históriákat, érdekes legendákat, azokat őrző emlékhelyeket itt nálunk is felfedezhetsz, ha követed a túra pontjait. Döntsd el magad, éltek-e körünkben tündérek, létezhettek-e a kővé vált kenyerek, vagy megszólalhatott-e a vaskakas!
A kastélytól mintegy 300 méterre lévő nyárfa alatt Héderváry (Kont) II. István Horváty János mocsai bánnal együtt Zsigmond király ellen szervezett összeesküvést. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett, és rá bronz emléktáblát helyezett. A felirata szerint a fa 1241-ben már oly hatalmas volt, hogy a tatárok ellen készülő vármegyei urak körülötte gyülekeztek.
A fa kő mellvédje alatt kemenceszerű építmény látható. A kővé vált kenyerek legendája szerint egyszer egy asszony éppen kenyeret sütött, amikor 1241-ben meglepte a tatár sereg. Hogy az élelem ne lehessen a kutyafejűeké, ráolvasással kővé változtatta azokat. Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon át megőrizte, és ápolta. A fehér nyárfa azonban - minden közösségi igyekezet ellenére - 1978-ban elpusztult. Ám a hagyomány tovább él: a falu lakói új fát ültettek a helyébe, mely azóta szépen kiterebélyesedett.
Forrás és további információ:
A Boldogasszony kápolna mellett álló, tekintélyes méretű kocsányos tölgy Hédervár egyik jelképe. Minden bizonnyal ez Magyarország egyik legidősebb fája. A néphit szerint már ezeréves, s annak idején Árpád fejedelem a törzséhez kötötte a lovát, amikor seregeivel 907-ben itt pihent meg a pozsonyi csatába készülvén. A fa törzsén látható forradást a kötőfék nyomainak vélik. Neve is ezt a legendát őrzi. Valójában az Árpád-fa „csak” 700-800 éves lehet. A tölgy 1942 óta védett. Sajnos korhadásnak indult, négy hatalmas ágából már csak egy maradt életben. 2014-ben elnyerte Az év fája címet.
Forrás és további információ:
A falu határában, nem messze az országúttól, a fák, bokrok között megbújó kis halmon áll egy kereszt, melyet az idősebbek "Várdombi köröszt"- ként vagy "Vörös-köröszt"- ként emlegetnek. A kereszt valamikor vörös színű volt, de mára már kifakult.
Az emlékművet a hívek hálából állíthatták azoknak a magyar katonáknak a dicsőségére, akik a falu határában lefolyt 1848-as csatában estek el. Egy másik legenda szerint a kereszt talapzata valamikor vörös téglából épült, de azóta lebontották, s helyette másikat építettek, innen ered a neve. Egy harmadik történet szerint Dunaszeg határában volt egy nagy csata. Az ott elesett katonákat aztán egy közös sírba temették, amelyre kegyeletből egy keresztet állítottak. A katonák kihulló piros vére miatt nevezik a kis dombon álló feszületet ma is "Vörös-köröszt"- nek.
Forrás és további információ:
http://www.dunaszeg.hu/post/show/891/a_fenyosi_voros-koroszt
A Mosoni-Duna partján álló kőhalom a legenda szerint egykoron tündérek lakhelye volt. Timaffy László néprajztudós gyűjtése alapján egyszer viharba került halászok próbáltak segítséget kérni a tündérektől. Az egyik tündér be is engedte őket, míg egy másik kikergette őket a toronyból. A halászok ezért megátkozták a tündéreket, és azt kívánták, ha ilyen kőszívűek, akkor váljanak teljesen kővé, és tűnjenek el a Mosoni-Dunából.
Szalainé Hécz Tünde gyűjtése szerint a vár egykori ura tündérek haját is őrizte a kincsek között. A tudomány is megalkotta saját elméletét, eszerint ezen a helyen római őrtorony állt, amely a limes része volt. 2004-ben azonban több régészeti vizsgálatot követően búvárrégészek megállapították, hogy a parton is látható fal a víz alatt is folytatódik. Ezért mostani feltételezések szerint a kőhalom erőddel kiegészített kikötő lehetett valamikor a középkorban.
Forrás és további információ:
A legenda szerint 1702. május 24-én a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe:,,Magyarok nagy istene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!”
E jelenetet az 1940-es évek elején készült, 1-es főút melletti művészi emlékmű őrzi.
Forrás és további információ:
Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik.
Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát. A vaskakast ábrázoló kút a Dunakapu téren tekinthető meg.
Forrás és további információ:
http://turizmus.gyor.hu/cikk/legendak_es_igaz_tortenetek_gyorrol.html
A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.
Nehézség: | Könnyű |
Értékelés: |
|
Távolság: | 36 km |
Időtartam: | 03:35:11 |
Szint emelkedés: | 182 m |
Szint csökkenés: | 17 m |
Frissítőpont: | Nincs |
Szintkülönbség: | 17m |
Létrehozva: | 2019.10.04 |
Megjelenések száma: | 5946 |
Megtekintések száma: | 9530 |
Ménfőcsanak-Felpéc - zöld
Győr zöldövezeti elővárosától indulva, Koroncón és Győrszemerén át lépünk be a Sokoró-dombság változatos terepű világába egy kellemes gurulás keretein belül.
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány
A természet lágy ölén
Ha szeretnél kicsit kiszakadni a mindennapos taposómalomból és csak egyszerűen LÉTezni, akkor ez a túra Neked szól. Manapság a “vissza a természethez” rousseau-i gondolat gyakran elkapja a modern kor emberét, aki a túlhajszolt világból érthető módon a természet csendjébe, egyértelmű rendjébe vágyik vissza. Japánban például rendkívül népszerű az ún. “erdőfürdő”, amikor hosszas, 2-2,5 órás sétát tesz az ember az erdőben, ez pedig olyan, mintha megmártózna benne. Hát, mártózz meg Te is a csallóközi és a szigetközi természet világában! Két kerékre fel!
Győrújbarát-Sokorópátka - kék
Győr környékén a Sokorói-dombságon a legszebb a táj a kerékpáros túrákhoz. Ezt tökéletesen bizonyítja ez a túra is, amely átvezet minket dombos vidéken, egyesen síkságon át és végig csodás látványt biztosítva számunkra.
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány