A cégér a mai Dr. Kovács Pál u. 1. sz. házának két üzlete között feküdt, és Bangha Ernő fűszer- és csemege-kereskedő tekintette cégtáblájának. Akkoriban még fémtető védte a naptól és az esőtől a szépen faragott fatestet. Hogy pontosan mikor helyezték át az épület bejárata fölé, nem tudni. 

Forrás és további információ: 

Tőke Péter Miklós: Az Aranyhajó és más régi cégérek (2015) 42. o. 

A főként kisszériás férfi felsőruházati termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó Lachmann-család vállalkozásának története egészen az 1880-as évek második feléig nyúlik vissza. Ekkor id. Lachmann János főként egyéni megrendelésre varrt, de később már szériagyártással is foglalkozott. Ma már különféle hazai és külföldi márkák forgalmazásával is bővült a családi vállalkozásban működő cég tevékenysége, de a legrégebbi boltjuk felett lógó ollót ábrázoló cégér jelzi, hogy a szabóság ma is működik, a híres Lachmann-öltönyök, -nadrágok és -zakók várják az újdonsült gazdáikat. 

Forrás és további információ: 

http://www.lachmann.co.hu/ 

Győrben 1906 óta foglalkozik kékfestéssel egy család, boltjuk a Dr. Kovács Pál utca és a Jedlik Ányos utca sarkán áll. Az üzlethelyiség felett lógó Kékfestő lány cégér Lebó Ferenc győri szobrászművész alkotása 2015-ből. A cégtábla az utcában még fellelhető többi társával együtt (felismerhetőek az egyforma keretükről)  a “Lüktető Belváros” c. projektből valósult meg. A boltban is érdemes körülnézni, hiszen a kékfestés hagyománya nemrégiben felkerült az UNESCO szellemi kulturális világörökségének reprezentatív listájára.  

Forrás és további információ: 

http://www.gyorikekfesto.hu/ 

Az aranyozott fémből készült Aranyhajó cégér eredetileg a Széchenyi tér 1. sz. épületet díszítette, mely ekkor Haagen Ferenc gyarmati és fűszeráru-kereskedéseként működött, első írásos említése 1847-ből való, alkotója ismeretlen. 1872-ben Vollnhofer, egy későbbi üzlettulajdonos átköltöztette a boltot a mai Jedlik Ányos utcába, s vele együtt a cégért is. 1911-ben Tőke Béla vásárolta meg a boltot, s mivel a céhjelvény jelentősen megrongálódott a szabad ég alatt eltöltött évek során, a felújítás helyett egy újat rendelt a Győrben élő Schima Bandi iparművésztől, hasonlót Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajójához. Az új Aranyhajó 1940-ben váltotta a régit, mely ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona. Győr legszebb és legismertebb cégére pedig még mindig ott áll a Jedllik Ányos utca és a Dr. Kovács Pál utca sarkán, s 1991-től a cégér után Aranyhajó Patika névre elkeresztelt gyógyszertárat népszerűsíti.  

Forrás és további információ: 

Tőke Péter Miklós: Az Aranyhajó és más régi cégérek (2015) 28-35. o. 

Az esernyőt, ollót és késeket ábrázoló kovácsoltvas-ólomüveg alkotást 2005-ben a legjobb magyarországi cégérnek választotta egy szakértői zsűri. A Hoffmann család győri üzletének díszét Nyuli Imre tervezte, Csizmazia József kovácsolta, s Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész öntötte végső formába. A köszörűs, esernyőjavító és finomacéláru-üzlet több mint száz éve száll apáról fiúra. A boltba már csak azért is érdemes betérni, mert egy vitrinben kiállítva sorakoznak a családi üzlet emlékei: muzeális, aprólékosan kidolgozott ollók, zsebkések, megfakult fotók a család háború előtti üzletéről. Na és persze Hoffmann műköszörűs színes reklámjai, melyeket az akkor még szenzációszámba menő moziban, a filmek előtt láthatott a közönség.  

Forrás és további információ: 

https://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyori_lett_az_ev_cegere_/1154513/ 

Egy halbolt cégéreként díszítette az Apáca utcai épületet az alkotás, ma már az eredeti funkciójától megfosztottan, a Hal köztől pár lépésre remekül illeszkedik a történelmi belváros kisiparosok, kereskedők aranykorát idéző nagy múltú cégérei közé. A céhjelvény Lebó Ferenc győri szobrászművész alkotása 1989-ből. 

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/18357/halaszok_gyor_lebo_ferenc_1989.html 

A vastuskó (Stock im Eisen) állítása a német nyelvterületen terjedt el. Lényege, hogy minden városba érkező mesterlegény, aki céhes vándorútját tölti, belevert egy szöget a városban felállított tuskóba. A győri változatnak kicsit más a története: mikor Zittrisch Mátyás megnyitotta "Vastuskóhoz" címzett fűszerkereskedését a 19. század közepén, csináltatott egy hozzá illő cégért gyári szögekből. Közelről jól látszik, hogy a nagyjából egyforma szögfejek szabályos elosztásban borítják a törzset, tehát nem alkalmi szögbeverésekről van szó (mint ahogy a győri mendemonda tartja), hanem lakatosmester által végzett munkáról. 

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/6135/Vastusko_cehfa_Gyor_1833.html 

Tőke Péter Miklós: Az Aranyhajó és más régi cégérek (2015) 28-35. o. 

Tölgyfaágon felépített fészekben egy rigó gubbaszt a Liszt Ferenc utca és a szűk Saru köz sarkán. A két nagyobb makk belső oldalán egy-egy lyuk látható, mely eredetileg minden bizonnyal a rigófészek világítását rejthette.  

Rigó Ferencz fűszerkereskedő boltjának nem volt cégére, amikor az üzlethelyiséget 1938-ban Tőke Béla megvásárolta tőle a lányának. A Tőke-család készíttette a cégért még abban az évben Schima Bandi iparművésszel. Témája és elnevezése a köztiszteletben álló Rigó Ferenczre, illetve annak ismert és kedvelt boltjára utalt. A későbbi időkben vendéglő hírveréséről gondoskodott a cégér. 

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/18221/Rigofeszek_ceger_Gyor_1938.html 

Tőke Péter Miklós: Az Aranyhajó és más régi cégérek (2015) 36. o. 

A Napház szépségszalon figyelemfelkeltő, szép és igényes cégérét Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette.