Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Arrabona EGTC
2019. augusztus 29.
A Britanniától Mezopotámiáig, a Földközi-tenger partvidékét teljes egészében meghódító Római Birodalom a legnagyobb kiterjedése idejében közel 6 000 000 km2 szárazföldi területet tartott az ellenőrzése alatt. Egy ekkora kiterjedésű és ilyen változatos adottságú és kultúrájú birodalom védelme csak nagyon szervezett körülmények között volt lehetséges. Erre a védelemre szolgált a limes, a több ezer kilométeres, hegyeken és völgyeken átívelő határvonal, melynek a folyók vonalát követő változatát “ripa”-nak nevezték. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, a Ripa Pannonica nevet kapta. Nézd sorra, mely települések azok a területünkön, ahol a limes maradványai fellelhetőek! A túra során ne feledd, potenciális világörökségi helyszínen jársz, ugyanis a szakasz szerepel az UNESCO magyar világörökségi várományos helyszínek listáján.
A Római Birodalom határvonala a Duna vonalában futott, a Duna képezte a határt. Gönyű térsége még a rómaiakhoz tartozott, a folyó másik oldalán pedig már a germán törzsek laktak. Erről a történelmi időszakról ma is híven árulkodik a falun átfutó macskaköves út.
Forrás és további információk:
https://www.gonyu.hu/images/dok/Egy%C3%A9b/Gonyu_kincsei_HU.pdf
A Rába és Mosoni-Duna folyók találkozásánál található a mai Káptalandomb, a település ősi magja. A régészeti leletek tanúsága szerint többek között illírek, szkíták és kelták is lakták. A Rába folyó minden bizonnyal kelta eredetű neve csendül vissza a város római kori Arrabona nevében. Itt egyesülnek a limes-úttal a Savariából (Szombathely) és Sopianaeból (Pécs) érkező fontos utak, így nem véletlen, hogy ezt a vidéket már az i. sz. I. század közepén Claudius uralkodása idején megszállta egy segédcsapat. Később, az állandó kőerődítmény megépítése után is megőrizte fontosságát a település, és ennek megfelelően a II. század elején az ala I. Ulpia contariorum milliariát, Pannonia superior egyetlen dupla méretű lovascsapatát kapta helyőrségül. Feltehető, hogy ez az egység a késő római korig Arrabona helyőrsége maradt.
Római kori emlékekkel a Várkazamata-Kőtárban találkozhatsz.
Forrás és további információk:
http://romer.hu/varkazamata-kotar/
http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=29
https://limes.blog.hu/2011/04/03/gyor_okori_oroksege
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkazamata-K%C5%91t%C3%A1r_(Gy%C5%91r)
Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, római hadvezér meghódította Pannóniát, így a Dunántúl – Pannónia provincia részeként – a Római Birodalom határtartományává vált. A II. században a Lébényhez tartozó Barártföldpusztán a határvédelmi rendszer részét alkotó katonai erőd létesült. A régészeti feltárások során innen került elő az a mérföldkő, amely egykor az erőd mellett elhaladó út mentén állt.
A kőoszlop a régmúlt idők emlékeként 1998 óta az általános iskola (evangélikus templom mellett) előkertjét díszíti.
Forrás és további információk:
Mosonmagyaróváron járva hiába keresnéd Ad Flexum római táborának emlékeit, a Hansági Múzeum lapidáriumán kívül csupán néhány kiállított lelet maradt meg a Mosoni-Duna kanyarulatáról elnevezett egykor népes római településből. A felszínen semmi sem maradt a táborból, és ami még különösebb: a felszín alatt sem. Ad Flexum egyszerűen eltűnt a föld színéről. A barbárok és az időjárás általában csak a talajszintig pusztítottak, így adódhat a kérdés, mi történt Magyaróváron. Járj utána a Hansági Múzeumban!
Forrás és további információk:
https://dunaiszigetek.blogspot.com/2013/06/mysterium-ad-flexum.html
Carnuntumtól keletre kettévált a limes-út. A tényleges limes-út továbbra is a Duna folyását követte, a másik azonban a hainburgi hegyet délről elkerülve egyenesen Ad Flexum felé tartott. A másik utat követve hamarosan Gerulata (Oroszvár-Rusovce) erődje következik, mely a mai Szlovákia területén fekszik. Gerulata helyét már több mint 100 évvel ezelőtt azonosította Sőtér Ágost. Az erőd a mai Rusovce északnyugati részében fekszik, nem messze a Duna régi folyómedrétől.
Római kori emlékekkel a Museum Ancient Gerulata szabadtéri kiállításon találkozhatsz..
Forrás és további információk:
http://www.neszmeritunde.sk/tartalom/gerulata-a-romai-erod
http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=6
http://www.muzeum.bratislava.sk/en/vismo/dokumenty2.asp?id_org=700016&id=1026
A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.
| Nehézség: | Nehéz |
| Értékelés: |
|
| Távolság: | 104 km  |
| Időtartam: | 10:26:15  |
| Szint emelkedés: | 628 m |
| Szint csökkenés: | 28 m |
| Frissítőpont: | Nincs |
| Szintkülönbség: | 28m |
| Létrehozva: | 2019.10.04 |
| Megjelenések száma: | 6000 |
| Megtekintések száma: | 8006 |
Így készül
A gyerekek még rá tudnak csodálkozni a világra. Kíváncsiak. Érdeklik őket a miértek. Tudni szeretnék, hogy mi hogyan készül. Keresd meg önmagadban Te is a gyermeki lényed, merj újra fürkésző kutató, felfedező lenni! Ha ezt a túrát követed, választ kaphatsz arra, hogyan készül a csokoládé, a mindennapi kenyerünk, beléphetsz egy húsüzembe, valamint a világhírű Audi gyárba, és végül egy pincészetben a bor születésének titkát is megtudhatod
Tényő-Gic - kék
A Kisalföld délkeleti peremétől, Tényőtől indul útunk egészen a Bakony északi határáig. A közepes távú túra alkalmával betekintést nyerünk a Sokorói-dombság és a Bakonyi hegység közötti völgy adta táj szépségébe.
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány
A természet lágy ölén
Ha szeretnél kicsit kiszakadni a mindennapos taposómalomból és csak egyszerűen LÉTezni, akkor ez a túra Neked szól. Manapság a “vissza a természethez” rousseau-i gondolat gyakran elkapja a modern kor emberét, aki a túlhajszolt világból érthető módon a természet csendjébe, egyértelmű rendjébe vágyik vissza. Japánban például rendkívül népszerű az ún. “erdőfürdő”, amikor hosszas, 2-2,5 órás sétát tesz az ember az erdőben, ez pedig olyan, mintha megmártózna benne. Hát, mártózz meg Te is a csallóközi és a szigetközi természet világában! Két kerékre fel!