GreenEx

2020. november 09.

Egy kis helyismeret, melynek végén elérhetünk a honismerethez


Túra tervezés

Egy kis tekerés a környéken. A környéken olyan csodák vannak, melyek ismeretében még jobban magunkénak érezhetjük településünket. Nyitot szemmel járva sok érdekességre, és szépséget láthatunk nap mint nap. Csak egy tipp. Ménfőcsanak pont a Kisalföld és a Bakony találkzásánál fekszik, mely adottsággal Győr éjjszakai fényeit esténként csodálhatjuk.

  • A Rákóczi-szabadságharc emlékét őrző kő és kopjafa. A legenda szerint maga Rákóczi járt itt, a valóságban Bottyán János.
  • Az emlékkő felirata: „Állítólag erről a helyről nézte II. Rákóczy Ferenc 1704-ben Forgách kuruc és Heister labanc generálisok seregeinek viadalát a koroncói síkon. Ezen helyet Kisbarát és Csanak községek jelölték meg a nagy fejedelem emlékére 1941-ben.”
  • Az emlékkő helyén az 1700-as évek elején még erdő volt, amit a szőlőművelés részére kivágtak. Egyetlen szilfa kivételével, amely az 1930-as években kipusztult és kivágtak. Helyén áll a kő, a kopjafát később állították.

Forrás és további információ:

https://www.kozterkep.hu/5245

  • A kilátásért is érdemes ide feljönni.
  • Csend, nyugalom, tiszta levegő, minden adott, ami a stresszes életmód kipihenéséhez szükséges.
  • Tiszta időben ellátni a titokzatos Ecker-villáig.
  • A Tenkes utca végén található, műemléki oltalom alatt álló villa 1795-1802 között épült, klasszicista stílusban.
  • Ecker János vaskereskedő nyaralónak építtette. Nagy borszakértő hírében is állt. Ménfői bora, melyet vincellérével együtt termelt, igen híres volt, azzal kereskedett is.
  • Fia, Ecker János a reformkori Győr jelentős személyisége volt. Művelt, iskolázott személy, aki több idegen nyelven beszélt, hangszeren játszott, aktívan részt vett Győr város irányításában, társadalmi életében, Kisfaludy Károly osztálytársa volt.
  • A zenekedvelő házigazda (a fiú) korának nem egy világhírű művészét látta vendégül, közöttük Liszt Ferencet is, aki a legendák szerint a ménfői nyaralóban is komponált, ezt azonban nem sikerült igazolni. (A győri házában – Széchenyi tér sarka, ma gyógynövényes bolt – 1840-ben viszont biztos járt.)
  • 1809 júniusában a kismegyeri csata előtt a franciák bevették magukat a villába és a tágas pincében garázdálkodni kezdtek, feltörve a boroshordókat. Szerencsére nem is sejtették, hogy milyen értékek közelében járnak. Ugyanis Payer Tádé herzogenburgi apát, Ecker János anyai részről való nagybátyja, a franciák elől menekülve Ménfőre hozta az apátság kincseit, és Ecker János tágas pincéjébe falaztatta el őket. A kincsek megmenekültek, és a veszély elmúltával az apát unokaöccsének hálából két gyémántköves gyűrűt és hat régi herzogenburgi gobelin faliszőnyeget ajándékozott. A szőnyegek sokáig a ménfői nyári lak erkélyes szobájában voltak elhelyezve. Érdekesség, hogy a faluban sokáig azt beszélték, hogy az Ecker-villa pincéje kincseket rejt, és páran meg is próbálták a kincseket felkutatni. Természetesen nem találtak semmit. Ennek a hiedelemnek az eredete valószínűleg a Payer Tádé apát által elrejtett kincsekre vezethető vissza.
  • II. világháború alatt a ház pincéje az egész falunak óvóhelyet adott, több mint 360-an elfértek benne.
  • Gombatermesztésre is használták a pincét egy időben.
  • Az épület az utcától mintegy 50 méterre a dombtetőn helyezkedik el.
  • Az épület kétszintes főhomlokzata délnyugati tájolású, így az emeleti erkélyről a Sokoróaljai vidéket, a Kiáltóhegyet és a Világosvárat lehet látni. Jó időben az osztrák Alpok legkeletibb csúcsait, így a Rax-ot is meg lehet pillantani.
  • A klasszicista pincéknél gyakori volt, hogy azok alaprajza valamilyen rajzolatot, alakzatot formázott, ilyen például a Tihanyi Apátság kettős kereszt alaprajzú pincéje. Hasonlóan itt is, az építők - megörökítendő az építtető személyét - E. J. monogramot formáztak a pince alaprajzának kialakításakor.
  • Ecker János bora híresen finom bor volt, a prés szerkezete mind méreténél, mind díszítettségénél fogva kiemelkedik a környék préseinek sorából. Ma múzeumban őrzik.
  • A villa előtt és mögött díszkertet alakítottak ki formás utakkal, fákkal, bokrokkal. A hátsó kert fenyőfáinak nagy részét 1945-ben kivágták, a díszparkra ma már sajnos csak egy romos kerti kőpad emlékeztet.
  • Az épülethez délről csatlakozik a vincellér háza, melynek tömege jóval kisebb a villa tömegénél. Ez az épülettömeg nem a villa építésekor készült, építési ideje nem is ismert. Homlokzatkialakítása nem tükrözi a polgári ízlést.
  • Teljes rekonstrukció szükséges, magántulajdonban áll.
  • További lehetséges hasznosítása: Borház? Pannonhalmáról átvezető borút végállomása? Vincellér iskola és szőlészeti múzeum kombinációja?

Forrás és további információ:

  • (Józsa Anna: A MÉNFŐCSANAKI ECKER-VILLA A polgári életforma megjelenése falusi környezetben)
  • 1994-ben állítottak a feliratozott márványtömböt, mely Ménfőcsanak történetének jelentős eseményeit idézi:
  • 1044. Ménfői csata
  • 1044. július 5-e a ménfői csata néven került be a magyar történelembe. Ezen a napon, ütközött meg a III. Henrik (német császár) által támogatott Péter (volt király) és Aba Sámuel (az akkori király) serege a királyi trónért. A küzdelem III. Henrik és Péter győzelmével ért véget. A csata után „veszett német”-nek nevezték Ménfőt. 
  • 1244. IV. Béla király itt törvénykezett (erről már a Királyszéki Kőkereszt kapcsán volt szó.)
  • 1994. Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő egyesítése, létrejön Ménfőcsanak.
  • Határárok megmutatása, illetve a Csanakot Ménfőtől elválasztó határkő elhelyezkedésének betájolása.
  • Még egy fontos dátum, ha már belekezdtünk: 1970. Ménfőcsanak Győr városrésze lesz.

 

Forrás és további információ:

https://www.cultractive.eu/latnivalok/271/adatlap

  • A fénykorban jóval több zöldterület tartozott az uradalomhoz, a kastély szomszédságában angol kertet is ápoltak.
  • A II. világháború után rendkívül elbokrosodott, dzsumbujos, elvadult, rejtélyes kertté vált.
  • Napjainkban sikerült megtalálni az arany középutat, ami jól illeszkedik a modern időkhöz.
  •  A park ékköve a 19. század elején ültetett örökzöld fenyő.  Az „égig érő” fa magasságát megtippelni sem könnyű, panelmércével nézve akár öt emelettel is „vetekedhet”.

 

Forrás és további információ:

https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/gyori-termeszeti-kincskereso-a-bezeredj-kastely-parkja-fotok-10288664/

  • Az elődjét, aminek az alapjaira épült, még templomnak nevezték, valószínűleg 1678-ban épült.
  • 1809-ben Napóleon katonái lovaikat kötötték ide be.
  • A XIX. század második felében a Bezerédj-család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtettek, és ez lett a család temetkezési helye.
  • A falakon elhelyezett táblákon olvashatók az itt nyugvó családtagok nevei - köztük Bezerédj Ignácé a család címerével.
  • A ménfői  templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került.
  • 1990-ben  a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették.
  • Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.

 

Forrás és további információ:

http://www.bezeredj-kastely.hu/hun/a-bezeredj-kastely-adatai.html

  • Ménfőcsanak talán legismertebb látnivalója a Bezerédj-kastély.
  • Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított urasági épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban, gróf Esterházy Ferenc uradalma idején.
  • Mai formáját a 19. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével.
  • Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek.
  • Háborúk során kifosztották, de használta a vagongyár is munkásszállásnak.
  • 1988-tól azonban a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár, 1991-ben a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba, 2011-ben pedig a Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely

 

Forrás és további információ: 

http://www.bezeredj-kastely.hu/hun/a-bezeredj-kastely-adatai.html

  • IV. Béla a tatárjárás után több ízben beutazta az országot, és igazságot szolgáltatott, megszüntetve a visszaéléseket. 1244-ben itt, az úgynevezett „Királyszék”-nél ítélőszéket tartott a környék nemeseinek. A törvénynapról emlékezik meg a mesterséges dombon felállított Királyszéki kőkereszt. 
  • Először fakereszt állt itt, amit Major János állított 1800-ban. 
  • Az 1975-ös felújításkor Kolonits János földbirtokos, bíró síremlékét használták fel a kövön található felirat tanúsága szerint.
  • A domb alatt a legenda szerint egy kelta királyné nyugszik.
  • (A település egyébként különösen gazdag kelta és római emlékekben, de kőkorszaki és bronzkori leletekre is bukkantak már. A régészek egy kelta temetőt is feltártak Ménfőcsanak határában, a volt TSZ Kertészet és Savanyítóüzem mellett.  2004-ben az ország egyedüli legnagyobb ilyen korú és egységében vizsgálható, modern régészeti eszközökkel feltárt temetője volt, ahol i.e. 2. századból való hamvasztásos sírokat is rejtett a föld.)

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/5258/Kiralyszeki_kokereszt_Gyor_Menfocsanak_1975.html 

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=758

 

A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.

Áttekintés

Nehézség: Könnyű
Értékelés:
Távolság: 7 km
Időtartam: 00:29:54
Szint emelkedés: 0 m
Szint csökkenés: 0 m
Frissítőpont: Nincs
Szintkülönbség:
Létrehozva: 2020.10.30
Megjelenések száma: 1287
Megtekintések száma: 6250
Győr Időjárás

Hasonló túrák

Komárom - Dunaszerdahely

Gál Tamás. Jászai Mari-díjas színész, egyszemélyes „társulat” és a Komáromi Jókai Színház igazgatója. A Komárom-Dunaszerdahely biciklitúra az ő általa rendszeresen megtett Komárom/Hetény-Vásárút táv tovább gondolásával született. Ha ki szeretnéd próbálni, hogy milyen erőnlétre van szüksége egy színésznek, pattanj a bringádra és tekerd le az általunk kínált túrát. Fizikai megpróbáltatáson kívül a túra megállói remek lehetőséget nyújtanak, hogy megtekintsd többek közt Komárom, Gúta, Dunaszerdahely nevezetességeit, és belekóstolj a Kis-Dunát körülvevő természetbe is.

Duna mentén biciklivel

Aki rendszeresen keres túrákat az oldalon, az találkozhat olyan címekkel, amelyek nem egyértelműek, tehát nem derül ki egyből a túra mivolta. Jelen esetben, azonban a kerékpártúra megnevezése elárulja, hogy mit várhatnak azok, akik ezt az útvonalat választják. A Duna menti kerékpárutat kihasználva egy 64 km hosszú tekerésre invitálunk titeket, amely során az ember által érintetlen „európai esőerdők” és az ember által kordában tartott dunai táj váltják egymást. Az útvonal Gútor községben kezdődik, valamint itt is ér véget, tehát nem kell attól tartani, hogy kerülünk vissza az autóinkhoz.

A természet lágy ölén

Ha szeretnél kicsit kiszakadni a mindennapos taposómalomból és csak egyszerűen LÉTezni, akkor ez a túra Neked szól. Manapság a “vissza a természethez” rousseau-i gondolat gyakran elkapja a modern kor emberét, aki a túlhajszolt világból érthető módon a természet csendjébe, egyértelmű rendjébe vágyik vissza. Japánban például rendkívül népszerű az ún. “erdőfürdő”, amikor hosszas, 2-2,5 órás sétát tesz az ember az erdőben, ez pedig olyan, mintha megmártózna benne. Hát, mártózz meg Te is a csallóközi és a szigetközi természet világában! Két kerékre fel!