Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt, és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. Héderváry János építtette újra a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a 18. század második felében nyerte el, majd később a 19. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét. 

A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa. 

Az épület a legutóbbi időkben négycsillagos kastélyszállodaként működött, bezárása óta nem látogatható. 

Forrás és további információ: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9derv%C3%A1ri_kast%C3%A9ly 

A kastély épülete a 19. századból származik, Öttevény legnagyobb birtokosai közül Földváry Miklós báró építtette feleségének 1870-ben. Az épület - amelyet később kastéllyá bővítettek - ezután Földváry Miklós lánya, Földváry Valéria tulajdonába került, aki 1895-ben férjhez ment gróf Csáky Károlyhoz. Napjainkban a kastély külföldi magántulajdonba került, ezzel egy időben kezdetét vette a szállodává alakítása és felújítása. 2009-ben az épület újra megnyitotta kapuit, és kastélyszállóként a Chateau Földváry nevet kapta. 

Forrás és további információ: 

http://chateaufoldvary.com/hu/ 

A folyók alkotta hordalékdomb egyikén (mai Káptalandomb) már az 1. században építettek erődítményt a rómaiak. Az első kőfalakat a királyi városi rang elnyerése után emelték a 13. században, mely a török hódoltság idején, a 16. században értékelődött fel igazán: a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet. Megerősítése után a magyarországi végvárrendszer legnagyobb, olasz rendszerű, fülesbástyás erődítménye készült el. A 18. század elejére azonban Győr elvesztette katonai jelentőségét, és a Duna- és Rába-parti falak, valamint az ott lévő bástyák kivételével lebontották a várfalakat.  

A várost körülölelő hatalmas erődítményből mára csupán egyetlen összefüggő részlet maradt meg, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál álló bástya és a hozzá kapcsolódó Sforza-félbástya A Dunakapu tér belső szélén találod a Bástya utcát, amely helyén egykor a bástyarendszer falai álltak. A Baross utca közepén pedig piros téglák jelzik az egykori Fehérvári kapu helyét. A Bécsi kapu tér közelében a kazamata egy részében kőtárat nézhetsz meg Várkazamata-Kőtár néven. A Teleki utcai OTP mögött is látható egy darab az egykori kazamatából, ahol a győri állatkert Füles Bástya néven Dél-Amerika élővilágát mutatja be. 

Forrás és további információ: 

https://mult-kor.hu/20100606_gyor_vara__ujratoltve 

https://termeszetjarok.blog.hu/2012/04/14/gyor_vara 

http://www.fulesbastya.hu/ 

http://romer.hu/varkazamata-kotar/ 

Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban. Mai formáját a 19. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével. Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. 1988-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba. 

Forrás és további információ: 

http://www.bezeredj-kastely.hu/hun/a-bezeredj-kastely-adatai.html