Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ művészettörténet
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Arrabona EGTC
2019. augusztus 29.
Ki ne álmodott volna arról kiskorában, hogy egy hatalmas vár ura vagy egy előkelő kastély hercegkisasszonya? Ha az álmokat nem is váltja valóra, de a történelmi hangulatot megidézi ez a túra, melyen különböző korokban épült várakat, kastélyokat kereshetsz fel, s kis képzelőerővel a lovagok és úrihölgyek között érezheted magad.
A város szimbóluma, legrégebbi műemléke. A Lajta ágakkal, várárokkal körülvett épületéhez boltozott téglahídon és a tört-tengelyű, alagútszerű kapuépítményen keresztül jutunk. Boltozata zárókövén a hajdani tulajdonosok, a Bazini és Szentgyörgyi grófok hatágú csillagos címere sejlik.
A vár pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de az évszázadok alatt több erősítési terve készült. Megerősödésére mindig vészterhes időkben került sor. Mivel kőanyag a közelben nem volt, többször az épület méreteinek csökkentésével növelték a véderőt.
A 18. században katonai jelentőségét elvesztve, a virágzó település körüli védőműveket lebontották, míg a belső várban, 1818-ban egy gazdasági akadémiát helyeztek el. Ennek jogutódja a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, így a sok évszázados történelmi viharokat látott falak között jelenleg fiatalok százait tanítják.
Forrás és további információ:
https://mosonmagyarovar.utisugo.hu/latnivalok/var-mosonmagyarovar-87239.html
Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt, és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. Héderváry János építtette újra a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a 18. század második felében nyerte el, majd később a 19. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét.
A kastélyt körülvevő angolpark az angol Petri Bernard személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa.
Az épület a legutóbbi időkben négycsillagos kastélyszállodaként működött, bezárása óta nem látogatható.
Forrás és további információ:
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9derv%C3%A1ri_kast%C3%A9ly
A kastély épülete a 19. századból származik, Öttevény legnagyobb birtokosai közül Földváry Miklós báró építtette feleségének 1870-ben. Az épület - amelyet később kastéllyá bővítettek - ezután Földváry Miklós lánya, Földváry Valéria tulajdonába került, aki 1895-ben férjhez ment gróf Csáky Károlyhoz. Napjainkban a kastély külföldi magántulajdonba került, ezzel egy időben kezdetét vette a szállodává alakítása és felújítása. 2009-ben az épület újra megnyitotta kapuit, és kastélyszállóként a Chateau Földváry nevet kapta.
Forrás és további információ:
A folyók alkotta hordalékdomb egyikén (mai Káptalandomb) már az 1. században építettek erődítményt a rómaiak. Az első kőfalakat a királyi városi rang elnyerése után emelték a 13. században, mely a török hódoltság idején, a 16. században értékelődött fel igazán: a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet. Megerősítése után a magyarországi végvárrendszer legnagyobb, olasz rendszerű, fülesbástyás erődítménye készült el. A 18. század elejére azonban Győr elvesztette katonai jelentőségét, és a Duna- és Rába-parti falak, valamint az ott lévő bástyák kivételével lebontották a várfalakat.
A várost körülölelő hatalmas erődítményből mára csupán egyetlen összefüggő részlet maradt meg, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál álló bástya és a hozzá kapcsolódó Sforza-félbástya A Dunakapu tér belső szélén találod a Bástya utcát, amely helyén egykor a bástyarendszer falai álltak. A Baross utca közepén pedig piros téglák jelzik az egykori Fehérvári kapu helyét. A Bécsi kapu tér közelében a kazamata egy részében kőtárat nézhetsz meg Várkazamata-Kőtár néven. A Teleki utcai OTP mögött is látható egy darab az egykori kazamatából, ahol a győri állatkert Füles Bástya néven Dél-Amerika élővilágát mutatja be.
Forrás és további információ:
https://mult-kor.hu/20100606_gyor_vara__ujratoltve
Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban. Mai formáját a 19. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével. Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. 1988-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba.
Forrás és további információ:
http://www.bezeredj-kastely.hu/hun/a-bezeredj-kastely-adatai.html
A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.
| Nehézség: | Közepes |
| Értékelés: |
|
| Távolság: | 60 km  |
| Időtartam: | 05:57:22  |
| Szint emelkedés: | 326 m |
| Szint csökkenés: | 26 m |
| Frissítőpont: | Nincs |
| Szintkülönbség: | 26m |
| Létrehozva: | 2019.10.04 |
| Megjelenések száma: | 6113 |
| Megtekintések száma: | 10060 |
Legendák nyomában
Mindannyian ismerünk legendákat, olyan csodás történeteket, amelyek egy-egy szent vagy híres ember jelentős tetteiről szólnak. Ki ne hallotta volna Mátyás király igazságosságáról szóló elbeszéléseket vagy Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsák mítoszát? Kiszínezett históriákat, érdekes legendákat, azokat őrző emlékhelyeket itt nálunk is felfedezhetsz, ha követed a túra pontjait. Döntsd el magad, éltek-e körünkben tündérek, létezhettek-e a kővé vált kenyerek, vagy megszólalhatott-e a vaskakas!
Régi mesterségek nyomában
Gondolkoztál már azon, mivel nyertek ki aranyport a Duna vízéből az aranyászok? Érdekel, kik voltak a burcsellások? Mutatunk pár olyan régi mesterséget, amit már szinte alig űz valaki a környéken, vagy már kihalttá is vált, pedig nemrég, déd- és ükszüleink korában még sokaknak adott megélhetést. Eredj nyomába az elfeledett mesterségeknek!
Duna mentén biciklivel
Aki rendszeresen keres túrákat az oldalon, az találkozhat olyan címekkel, amelyek nem egyértelműek, tehát nem derül ki egyből a túra mivolta. Jelen esetben, azonban a kerékpártúra megnevezése elárulja, hogy mit várhatnak azok, akik ezt az útvonalat választják. A Duna menti kerékpárutat kihasználva egy 64 km hosszú tekerésre invitálunk titeket, amely során az ember által érintetlen „európai esőerdők” és az ember által kordában tartott dunai táj váltják egymást. Az útvonal Gútor községben kezdődik, valamint itt is ér véget, tehát nem kell attól tartani, hogy kerülünk vissza az autóinkhoz.