Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Kerékpártúra
/ történelem
0 hozzászólás
Arrabona EGTC
Arrabona EGTC
2019. augusztus 29.
A Britanniától Mezopotámiáig, a Földközi-tenger partvidékét teljes egészében meghódító Római Birodalom a legnagyobb kiterjedése idejében közel 6 000 000 km2 szárazföldi területet tartott az ellenőrzése alatt. Egy ekkora kiterjedésű és ilyen változatos adottságú és kultúrájú birodalom védelme csak nagyon szervezett körülmények között volt lehetséges. Erre a védelemre szolgált a limes, a több ezer kilométeres, hegyeken és völgyeken átívelő határvonal, melynek a folyók vonalát követő változatát “ripa”-nak nevezték. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, a Ripa Pannonica nevet kapta. Nézd sorra, mely települések azok a területünkön, ahol a limes maradványai fellelhetőek! A túra során ne feledd, potenciális világörökségi helyszínen jársz, ugyanis a szakasz szerepel az UNESCO magyar világörökségi várományos helyszínek listáján.
A Római Birodalom határvonala a Duna vonalában futott, a Duna képezte a határt. Gönyű térsége még a rómaiakhoz tartozott, a folyó másik oldalán pedig már a germán törzsek laktak. Erről a történelmi időszakról ma is híven árulkodik a falun átfutó macskaköves út.
Forrás és további információk:
https://www.gonyu.hu/images/dok/Egy%C3%A9b/Gonyu_kincsei_HU.pdf
A Rába és Mosoni-Duna folyók találkozásánál található a mai Káptalandomb, a település ősi magja. A régészeti leletek tanúsága szerint többek között illírek, szkíták és kelták is lakták. A Rába folyó minden bizonnyal kelta eredetű neve csendül vissza a város római kori Arrabona nevében. Itt egyesülnek a limes-úttal a Savariából (Szombathely) és Sopianaeból (Pécs) érkező fontos utak, így nem véletlen, hogy ezt a vidéket már az i. sz. I. század közepén Claudius uralkodása idején megszállta egy segédcsapat. Később, az állandó kőerődítmény megépítése után is megőrizte fontosságát a település, és ennek megfelelően a II. század elején az ala I. Ulpia contariorum milliariát, Pannonia superior egyetlen dupla méretű lovascsapatát kapta helyőrségül. Feltehető, hogy ez az egység a késő római korig Arrabona helyőrsége maradt.
Római kori emlékekkel a Várkazamata-Kőtárban találkozhatsz.
Forrás és további információk:
http://romer.hu/varkazamata-kotar/
http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=29
https://limes.blog.hu/2011/04/03/gyor_okori_oroksege
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkazamata-K%C5%91t%C3%A1r_(Gy%C5%91r)
Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, római hadvezér meghódította Pannóniát, így a Dunántúl – Pannónia provincia részeként – a Római Birodalom határtartományává vált. A II. században a Lébényhez tartozó Barártföldpusztán a határvédelmi rendszer részét alkotó katonai erőd létesült. A régészeti feltárások során innen került elő az a mérföldkő, amely egykor az erőd mellett elhaladó út mentén állt.
A kőoszlop a régmúlt idők emlékeként 1998 óta az általános iskola (evangélikus templom mellett) előkertjét díszíti.
Forrás és további információk:
Mosonmagyaróváron járva hiába keresnéd Ad Flexum római táborának emlékeit, a Hansági Múzeum lapidáriumán kívül csupán néhány kiállított lelet maradt meg a Mosoni-Duna kanyarulatáról elnevezett egykor népes római településből. A felszínen semmi sem maradt a táborból, és ami még különösebb: a felszín alatt sem. Ad Flexum egyszerűen eltűnt a föld színéről. A barbárok és az időjárás általában csak a talajszintig pusztítottak, így adódhat a kérdés, mi történt Magyaróváron. Járj utána a Hansági Múzeumban!
Forrás és további információk:
https://dunaiszigetek.blogspot.com/2013/06/mysterium-ad-flexum.html
Carnuntumtól keletre kettévált a limes-út. A tényleges limes-út továbbra is a Duna folyását követte, a másik azonban a hainburgi hegyet délről elkerülve egyenesen Ad Flexum felé tartott. A másik utat követve hamarosan Gerulata (Oroszvár-Rusovce) erődje következik, mely a mai Szlovákia területén fekszik. Gerulata helyét már több mint 100 évvel ezelőtt azonosította Sőtér Ágost. Az erőd a mai Rusovce északnyugati részében fekszik, nem messze a Duna régi folyómedrétől.
Római kori emlékekkel a Museum Ancient Gerulata szabadtéri kiállításon találkozhatsz..
Forrás és további információk:
http://www.neszmeritunde.sk/tartalom/gerulata-a-romai-erod
http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=6
http://www.muzeum.bratislava.sk/en/vismo/dokumenty2.asp?id_org=700016&id=1026
A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.
| Nehézség: | Nehéz |
| Értékelés: |
|
| Távolság: | 104 km  |
| Időtartam: | 10:26:15  |
| Szint emelkedés: | 628 m |
| Szint csökkenés: | 28 m |
| Frissítőpont: | Nincs |
| Szintkülönbség: | 28m |
| Létrehozva: | 2019.10.04 |
| Megjelenések száma: | 6021 |
| Megtekintések száma: | 8152 |
Állati!
Állatrajongó vagy? Akkor figyelem! Különféle lehetőségeket gyűjtöttünk össze számodra, ahol szőrös, tollas, uszonyos, hazai és egzotikus jószággal találkozhatsz, több esetben akár testközelből is. Szeretnél alpakát sétáltatni? Érdekel, hogy etetik az állatkert lakóit? Szívesen megnéznél egy lovasszínházi produkciót? Mindezekre és még sok minden másra is módod nyílik, ha ezt a túrát választod.
Termál túra
A következő túra elnevezése megtévesztő lehet, hiszen tartalmazza a termál szót, ennek ellenére egy biciklitúráról van szó. Azoknak ajánljuk figyelmébe, akik sportolni szeretnének, azonban egy kis kikapcsolódásra is vágynak a nap végén. Az általunk kínált útvonal Csallóköz gyógy- és élményfürdőit kapcsolja össze egy kerékpártúra keretében. A túra résztvevőinek lehetősége nyílik, hogy meglátogassák az egyes termálfürdőket, azonban a tekerés által megismerhetik a csallóközi tájat és védik a természetet, hiszen szinte lenullázzák a károsanyag kibocsátásukat. A kiinduló pont Komárom, az úti cél pedig Dunaszerdahely. A választott útvonal azok számára is kedvező, akik „csak” az odautat hajlandóak letekerni, hiszen a két város között (közvetetten) vonat is közlekedik.
Ravazd-Erdei elágazás - zöld
Könnyed erdei túra minden korosztály számára a Ravazdi Erdészet területén. A településen barangolva rengeteg látványossággal találkozhatunk, ideális pihenőhely IV. Béla király kútja. Az elbeszélések szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király Ravazd környékén pihent meg seregével és maga is ivott az itteni forrás vizéből.
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány