E házszám alatt márványtábla őrzi a méltatlanul elfeledett író, Popper Vilma emlékét. Az európai hírű alkotó 1857. május 11-én született Győrött, ebben az épületben. Fiatalon kezdett el írni, elsősorban német nyelven. A Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja 1908-ban. A kor jelentős hazai és európai íróival, költőivel tartott kapcsolatot. 1944 júniusában, 88 évesen, a legidősebb áldozatok egyike Auschwitzban. Könyvtárának, értékes levelezésének, irodalmi hagyatékának nem akadt megmentője. A ház oldalán látható emléktáblát 1945 után hazatért unokaöccse, dr. Korein Sándor orvos állíttatta 1948-ban.

Hajdanán a győri Szentháromság Kórház épülete állt itt. A kórház 1707-ben már feltehetően létezett ezen a helyen. Az első ismert orvosa Karpff Antal volt. 1763-ban Mularz Henrik (1688-1777) és neje alapítványa jelentős támogatást nyújtott a kórháznak. Az épületet kibővítették, és többféle berendezés vált elérhetővé. Az eredetileg 16 ágyra berendezett, összezsúfolt épület a 19. század második felében már kevésnek bizonyult a győri igények kielégítéséhez.

A Kossuth Lajos utca 5.sz. alatt (Petőfi tér) álló európai hírű győri zsinagóga, mely historikus és szecessziós stílusban épült, a 19. század második felétől reprezentatív szimbóluma volt a gyarapodó győri zsidóságnak – vallási és kulturális központként egyaránt. Az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég által kidolgozott terv hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez. 1945 után a hányattatott sorsú épület állaga folyamatosan romlott. 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került. 2003- ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg teljes rekonstrukciója. Napjainkban múzeumépületként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.

A zsinagógától a belváros irányába haladva található a győri „evangélikus sziget”, a győri protestáns népesség évszázados múltra visszatekintő épített öröksége. A lutheri reformáció tanítását a végvárban szolgáló német zsoldosok hozták a városba. II. József türelmi rendelete alapján az állami hatóság egy közös rendeltetésű templom építését engedélyezte, melynek terveit Neumayer Jakab kőműves mester készítette el. A templom felszentelésére 1785. november 27-én került sor. Az 1848-1849-es szabadságharc idején a konventépülettel együtt hadikórház működött itt. Az „evangélikus sziget” az évszázadok folyamán több alkalommal bővült. A 20. században iskolaépület, szeretetház, diakonissza anyaház épült hozzá. Az öregtemplomhoz és az iskolához neves lelkészek, tanárok és diákok kapcsolódnak, például Ráth Mátyás, a Pozsonyban megjelenő első magyar újság alapító-szerkesztője, vagy Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Újváros és a Belváros között található a Radó-sziget, mely a 19. században vált igazán népszerűvé a városban élők számára. A legenda szerint a vár külső sáncából alakult ki. A sziget a Rába-szabályozás eredményeként nyerte el végleges formáját. Gondozott parkot, arborétumot, üvegházat, gyermekjátszóteret hoztak itt létre. Később szökőkúttal, vendéglővel, zenepavilonnal bővült. Győr első közparkja, melyet sokan csak a „győri Margit-sziget” néven emlegetnek, a társasági élet eseményeinek fontos helyszíne lett, az egykor itt álló létesítmények nagy része – a színház (1798–1928), a Hab Mária-szobor, a régi Kioszk, Kisfaludy Károly szobra – viszont már nem látható. Napjainkban az első világháborús Hősök emlékműve, a zenepavilon, étterem és panzió, illetve a Regatta ház található a Radó-szigeten.

A város legrégibb tereinek egyike. A szabálytalan alakú tér a 19. század közepe óta nyugatról, a Rába felől nyitott. Nevét a korábban itt állt reneszánsz stílusú Bécsi-kapuról kapta. Számos győri emlék és legenda kapcsolódik hozzá. A tér legmeghatározóbb épülete a Karmelita templom és rendház. Az első szerzetesek 1697-ben érkeztek a városba, a templom 1716-25 közt épült fel. Oltárképe Szent István és Szent Imre hódolatát mutatja be Szűz Mária előtt. 1891-ben került a térre az árvíz emlékére emelt Hab Mária szobor. Alkotója valószínűleg Giovanni Giuliani. A szobor nevét a legenda szerint onnan kapta, hogy megállította a Rába folyó hömpölygő áradatát. A tér arculatát továbbá az Ott-, illetve az Altabak-ház határozza meg. Az 1778–1782 közt Zichy Ferenc győri püspök által építtetett ház a barokk idő pompakedvelésének emléke. Felmagasított homlokzata megtévesztő: a második emelet mögött valójában csak a padlástér húzódik. Később a ház az Ott család birtokába került, az ő címerük látható ma az erkély felett. Az Altabak-ház a város egyik legrégebbi lakóépülete, több házból építtette össze Altabak János kanonok 1620-ban. Jelenlegi alakját a 18. században nyerte el. Tulajdonosai között szerepelt Ott Kristóf kereskedő, Korniss Ferenc győri segédpüspök, Hufnágel József győri városi szenátor, Mészáros János táblabíró és a Szodtfried-család. Az épület alacsony, széles ívelésű kapualja 17. századi. A térről lépcsősor vezet a Rába parti kisebb térre, ahol Szent István király bronz lovasszobra látható. Az innen induló sétány a várfalak tövében a Rába, majd a Mosoni-Duna partján a Dunakapu térre vezet. A várfal mellett Bécsből származó ágyúcsövek sorakoznak. A térről a Káptalandomb felé vezető rövid szakasz mentén áll a Nimród szobor. Az 1954-es árvízi vadmentés emlékére készítette Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, 1983-ban adták át.

A Király utca 4. sz. alatt áll a csak „Napóleon-házként” ismert épület, melyhez az egyik legismertebb legenda is kapcsolódik. 1764 körül Polgári József bíró egybeépíttette a telken álló három házat. 1808-ban Bezerédy Ignác alispán vette meg a palotát, melyben a francia megszállás alatt Eugene de Beauharnais herceg, Itália alkirálya lakott. A hagyomány szerint 1809. augusztus 31-én Napóleon is megszállt az épületben, amiről emléktábla is megemlékezik. A Király utca 5. sz. alatt található a Pápai pálosok háza, a régi Bárány Szálló. A ház helyén már 1617-ben Ivánczy János káptalani prépost sarokháza állt. Az épületet valószínűleg a pápai pálosok alakították kétemeletesre. A ház szerkezete, a homlokzat formája és elrendezése, a földszint boltozatai és talán a pincelejáró nyíláskerete ebből az átépítésből származhat. A 19. században, egészen a 20. század közepéig ebben a házban működött a Bárány szálló, a győriek kedvelt bálozóhelye. A bejárat mellett emléktábla emlékeztet a pálosok házára, illetve arra, hogy itt folyt a Rába 1271-ig. A Király utca 8. sz. alatt a Győri Első Takarékpénztár épülete áll, mely 1860-61-ben épült Lengerer János terve alapján. Ebben a házban lakott Fruhmann Antal építész, rajztanár, valamint a magyar irodalom legismertebb történelmi regényének írója, Gárdonyi Géza 1883 és 1888 között. A régebbi időkben, 1617-ben még több ház állt itt, 1703-ban a mai telek legnagyobb részét Vásárhelyi Nagy Ferenc nemes emeletes háza foglalta el. A Király utca 10. sz. alatt, a kétemeletes barokk polgárház helyén állt az egykori „Fekete Sas”-hoz címzett vendégfogadó. Már 1591-ben, Győr török megszállása előtt említik, ekkor Gersten János volt a bérlője. 1617-ben Schardt János vendéglősé a ház, melyet később tűzvész pusztított el. Az 1703. évi telekkönyv szerint már Vásárhelyi Nagy Ferenc emeletes háza állott a helyén, mely a század végére kétemeletesre bővült. A 19. századi Győr kereskedelmi életében fontos szerepet játszó Canaider család több mint száz éven át tartotta birtokában a házat, melyet 1956-ban Varga István tervei szerint restauráltak. A Király utca 12. sz. alatt található épület a 17. századi késő reneszánsz építészet egyik legszebb helyi emléke. Ugyancsak olasz hatásról tanúskodik a Király utca 17. sz. alatt található épület, mely ma múzeumnak ad helyet. Az épület Angarano-házként is ismert. Az Angarano-család kereskedőcsaládként volt ismert a 16. és 17. század folyamán, a háznak 1589-től 1690-ig volt a tulajdonosa, innen származik tehát az épület sokak által nem ismert elnevezése.

A Király utca irányából a Dr. Kovács Pál utcán keresztül lehet leggyorsabban a Gutenberg térre érkezni. A tér közepén magasodik a Frigyláda- szobor, melynek felállításához a város egyik legismertebb legendája kapcsolódik. 1729-ben, a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött, szökött katonát vett észre a várőrség. A szökevényt elfogták, ám a dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót, amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki, a győri püspök elégtételt követelt. A Frigyláda-szobrot 1731-ben III. Károly király emeltette az oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére, arra a helyre, ahol az úrmutató összetört. Tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach, szobrásza Antonio Corradini voltak. Modern műalkotásként állít emléket Jedlik Ányosnak a szódás szifont formázó szökőkút, a Jedlik-csobogó. A szobor 2011 novemberében készült el, Hefter László győri üvegművész alkotása. Jedlik Ányos bencés szerzetes, természettudós, feltaláló a győri bencés gimnáziumban oktatott. A dinamó elv felfedezése mellett nevéhez fűződik a mesterséges szénsavas víz előállítása, a szikvízgyártás megalapozása. A Gutenberg tér jellegzetes épülete a Kreszta-ház. Első ismert tulajdonosa 1617-ben Zaphot György német varga volt, a Kreszta kereskedőcsalád birotkába a 19. században került. A család legismertebb tagja, Kreszta Ferenc Jenő fűszerkereskedő 1903-ban nyitotta meg fűszerkereskedését. 1974 óta a Kovács Margit Gyűjteménynek ad otthont.

A Mosoni-Duna irányába haladva a Dunakapu tér túránk végállomása. Elnevezését a győri vár északnyugati kapujáról kapta. Eredetileg Vízi-kapunak hívták, ez az átjáró biztosított kijutást a Mosoni-Dunához, a Duna-bástya mellett. A török időkben a Dunakapu fölé épült egy kilátó torony: a tetején forgott a híres vaskakas, mely a legenda szerint a vár visszavételekor megszólalt. A tér „névadója”, a Duna-kapu az 1820-as években tűnt el, amikor szisztematikusan kezdték a falakat és bástyákat lebontani. Az 1930-as években a területet rendezték, és 1938-tól ide költözött a piac. A téren a győri vár török általi elfoglalására, majd visszafoglalására emlékeztet Scharzenberg Adolf és Pállffy Miklós szobra.