Csallóköz TDM
2021. június 18.
Gondolkoztál már azon, mivel nyertek ki aranyport a Duna vízéből az aranyászok? Érdekel, kik voltak a burcsellások? Mutatunk pár olyan régi mesterséget, amit már szinte alig űz valaki a környéken, vagy már kihalttá is vált, pedig nemrég, déd- és ükszüleink korában még sokaknak adott megélhetést. Eredj nyomába az elfeledett mesterségeknek!
A folyó a Szigetközben élő elődeinknek számos megélhetési formát adott. A molnárok a 17. században jelentek meg a Mosoni-Dunán, és megkezdték messze földön híres munkájukat vízimalmaikon. Babótról, Bodonhelyről, Kónyból, sőt – nagy szárazság idején – még a Bakonyból is érkeztek ide gabonát őröltetni. A Duna-ágban az egymás után hosszú sorban álló malmok szünet nélkül „úgy zörögtek, mint a békák”. A vízimalmok fénykora egészen a II. világháború végéig tartott, amikor a visszavonuló német csapatok felgyújtották az utolsó működő szigetközi hajómalmokat is.
Ma már nem láthatsz működő vízimalmokat a Szigetközben, de a nagybajcsi Szent György vitéz és vértanú tiszteletére felszentelt templomban megtalálhatod a molnárok hatalmas, 6 rudas céhzászlaját, amely Nepomuki Szent Jánost, a vízimolnárok védőszentjét ábrázolja.
Forrás és további információ:
Az emlékhely C50 típusú dízelmozdonya és a billenős rúgózott kivitelű csilléje a szigetközi gazdasági kisvasút történetét idézi meg, mely 1969-es végleges megszűnéséig a szigetközi földek terményeit szállította a közelben lévő nagyvasúti állomásokig. Az egykori uradalmi, ún. keskeny nyomközű vasúton a 20. század elején mezőgazdasági árut szállítottak. A második világháború után a kisvasutak állami kézbe kerültek, funkciójuk megváltozott, elsősorban az újjáépítéshez szükséges ipari szállítások kerültek előtérbe. Az 1954-es árvíz utáni újjáépítéséhez a kisvasút nagy segítséget nyújtott az árvíz sújtotta falvaknak.
Az 1968-as közlekedéspolitika sajnos megpecsételte több kisvasút, így a szigetközi sorsát is. Az árufuvarozás áttevődött a közutakra, következményeként közel 2000 km mellék- és keskeny nyomtávú vasút felszámolását kezdeményezték.
Ma is áll viszont két kisvasúti híd, amelyen egykor a szerelvények áthaladtak. Az egyik a Dunaszeg melletti Bolgányi híd, amelyen Dunaszegről és környező földekről elsősorban cukorrépát szállítottak Öttevényre. A másik a Lickópusztai híd, amelyen a Hédervárt Lébénnyel összekötő kisvasút haladt.
Forrás és további információ:
A Duna által adott számos megélhetési forma közül mai szemmel talán a legizgalmasabb és legkalandosabb az aranymosók élete lehetett. Ezt a mesterséget legtöbben Ávány (ma Ásványráró) településen űzték a Szigetközben. Az aranyászás rendkívül fárasztó foglalkozás volt, és senki nem gazdagodott meg belőle, mégis szerencsésnek vallották magukat, mert a maguk urai lehettek, a napszámot aranyban válthatták ki. A vizek örök vándorainak nevezték őket.
Az ásványi aranymosóknak írott emlékei vannak már az Árád-korból. Mária Teréziától külön oklevelet kaptak 1774-ben, amiben az egész ország területén megengedte számukra az aranyászást, csak arra kötelezte őket, hogy a mosott aranyuk egy részét a győri harmincadhivatalba szolgáltassák be.
Az ásványi aranymosók felszerelése egyszerű, házi készítésű volt. Legfontosabb eszközüket, a mosópadot az ásványrárói Tájházban megtekintheted.
A településen az Aranyász utca is őrzi a régi mesterség emlékét.
Forrás és további információ:
A Mosoni-Dunán, elsősorban Győr és Moson között élénk gabonakereskedelem folyt egészen az 1900-as évek elejéig. A gabonaszállítmányozással foglalkozó hajók tulajdonosát és a hajón szolgálókat burcsellásoknak hívták. A 20. század kezdetén a Duna és a Mosoni-Duna szabályozása a gőzhajók közlekedését, a vasutak és hidak megépítése a gyorsabb szárazföldi szállítást tették lehetővé, így a burcsellások alkalmazása fokozatosan háttérbe szorult.
Maga a burcsella fából készült, lapos fenekű dereglye volt, melyekre az erősen megrakott hajók terhének egy részét átrakták, hogy azok a sekélyebb folyószakaszon áthaladhassanak, vagy a sekély bejáratú kikötőkbe befuthassanak. Eleinte emberi erővel, később lovakkal vagy ökrökkel történt a hajóvontatás. Emiatt a part általában széles volt, hogy az egész lovas fogat elférjen.
A hajóvontatók egyik utolsó, nádfedeles háza ma is áll még Mecséren, a Mosoni-Duna partján.
Forrás és további információ:
A lipóti Falumúzeum a környék leggazdagabb gyűjteményével rendelkezik. A hat helyiségből álló kiállítótérben bepillantást kaphatsz abba a világba, ami a régebbi korokban jellemezte a szigetközi településeket. Sok különleges tárgyat fedezhetsz fel különböző mesterségek kapcsán, ám amire különösen is felhívjuk figyelmedet, az a vadászterem, ahol a fegyver- és trófeagyűjtemény a vadászat rejtelmeibe enged bepillantást.
Az urak mellett bizony a falusi emberek is megtalálták a módját annak, hogy az erdő vadjai az ő asztalukra is odakerüljenek. A múzeumban láthatsz vidravasat, házi készítésű puskát és szigonyokat is.
Forrás és további információ:
1992-ig, a Duna eltereléséig működött a hajókikötő Dunaremetén, amely rendkívül fontos állomása volt dunai személy- és teherszállításnak. A Duna elterelése után a nagyhajó forgalom megszűnt, így a kikötőt bezárták.
Az emlékmű és emlékpark a kikötőben található, és a valaha itt szolgálatot teljesítő dunai hajósoknak állít emléket. Az eredeti vésett kőlap is megtekinthető „Isten nevében Szigetköz népének javára megnyílt 1933. május 4.” felirattal. Jelenleg a területen a Dunai Hajós szobor, az emlékpark, a híres dunaremetei vízmérce és táborozóhely várja az idelátogató vendégeket.
Forrás és további információ:
A javasolt megközelítés nem feltétlenül veszi figyelembe az aktuális forgalmirend változásokat.
Nehézség: | Könnyű |
Értékelés: |
|
Távolság: | 44 km |
Időtartam: | 02:54:08 |
Szint emelkedés: | 0 m |
Szint csökkenés: | 0 m |
Frissítőpont: | Van |
Szintkülönbség: | |
Létrehozva: | 2021.06.03 |
Megjelenések száma: | 2034 |
Megtekintések száma: | 8411 |
Rómaiak nyomában - Ripa Pannonica
A Britanniától Mezopotámiáig, a Földközi-tenger partvidékét teljes egészében meghódító Római Birodalom a legnagyobb kiterjedése idejében közel 6 000 000 km2 szárazföldi területet tartott az ellenőrzése alatt. Egy ekkora kiterjedésű és ilyen változatos adottságú és kultúrájú birodalom védelme csak nagyon szervezett körülmények között volt lehetséges. Erre a védelemre szolgált a limes, a több ezer kilométeres, hegyeken és völgyeken átívelő határvonal, melynek a folyók vonalát követő változatát “ripa”-nak nevezték. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, a Ripa Pannonica nevet kapta. Nézd sorra, mely települések azok a területünkön, ahol a limes maradványai fellelhetőek! A túra során ne feledd, potenciális világörökségi helyszínen jársz, ugyanis a szakasz szerepel az UNESCO magyar világörökségi várományos helyszínek listáján.
Pannonhalma-Nyalka - sárga
A Pannonhalmi Főapátságtól indulva, gurulunk át a városon és érkezünk meg Győrságra, ahonnan egyenes út vezet túránk végpontjához. Könnyed délutáni kikapcsolódásként teljesíthető túraként vár minden korosztályt.
Forrás: Eőry által szerkesztett 1984-ben megjelent "Barangolások a Pannonhalmi dombvidék jelzett turistaútjain" c. kiadvány
A természet lágy ölén
Ha szeretnél kicsit kiszakadni a mindennapos taposómalomból és csak egyszerűen LÉTezni, akkor ez a túra Neked szól. Manapság a “vissza a természethez” rousseau-i gondolat gyakran elkapja a modern kor emberét, aki a túlhajszolt világból érthető módon a természet csendjébe, egyértelmű rendjébe vágyik vissza. Japánban például rendkívül népszerű az ún. “erdőfürdő”, amikor hosszas, 2-2,5 órás sétát tesz az ember az erdőben, ez pedig olyan, mintha megmártózna benne. Hát, mártózz meg Te is a csallóközi és a szigetközi természet világában! Két kerékre fel!