A Szent Rókus tiszteletére szentelt templom a 17. században épült. Mai formáját 1903-ban nyerte el, amikor a gróf Wenckheim-család bővíttette és romantikus stílusban átépíttette. Lizénákkal tagolt homlokzatát íves oromzat zárja le, fölötte jellegzetes barokk torony emelkedik. A templom oldalfalán márványtábla őrzi az I. világháborúban elesett hősi halottak neveit.

A barokk műemlék Jézus és a vele együtt felfeszített két lator keresztjét ábrázolja. A kálvária mellett álló fekete nyárfa védett természeti érték, az 550 cm kerületű fa körülbelül százéves.

A községnek már a 14. században is volt temploma, melyet a 17. században egy árvíz elpusztított. A ma is látható templom középkori alapokra a 18. században épült, barokk stílusban. A templomot 1820-ban, majd 1865-ben, végül 1904-ben kibővítették, ekkor oldalhajót építettek hozzá.