Az 1920-as évek végétől szerettek volna templomot a győr-szabadhegyi reformátusok. Az ügyet nagyban segítette, hogy két jótevőjük jókora földterületet adományozott az egyháznak, ahová iskolát és tanítólakást építettek, de már a templomépítést meghiúsította a II. világháború. A templomépítés gondolata ismét csak a ’80-as években vetődött fel, a munkálatok Bittner Ferenc lelkészsége idején kezdődtek. A templomot 1992 adventjének első vasárnapján szentelték fel, és akkor tartották az első istentiszteletet is. A torony 1999-ben épült. A templom elsősorban a hitéletet szolgálja, de az utóbbi években kulturális missziót is vállalt, így gyakran tartanak itt hangversenyeket, könyvbemutatókat, kiállításokat és jótékonysági rendezvényeket is.

1987. június 6-án nyert felszentelést a templom. A templom és a plébániaegyüttes összes beépített alapterülete 3 000 m2. A plébánia háromszintes épület, egyes szintek alapterülete 450 m2. Az alagsorban hat hittanterem és egy nagy előadó terem szolgálja a hitoktatást és az egyházközségi életet. A középső szint a plébánia lakószintje, mely magába foglalja a plébános és káplánok lakrészét, valamint a konyhát és nagyobb méretű ebédlőt. A tetőtér, mely szintén szervesen kapcsolódik a templom karzatához, a fiatalok hitoktatását szolgálja, valamint lehetőséget biztosít 25 fős csoportok számára lelki gyakorlatok tartására.

A győri csata (Kismegyer, 1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek rész. Az emlékművet a csata helyén állították fel az itt elesett hősök előtt tisztelegve.