A Boldogasszony kápolna mellett álló, tekintélyes méretű kocsányos tölgy Hédervár egyik jelképe. Minden bizonnyal ez Magyarország egyik legidősebb fája. A néphit szerint már ezeréves, s annak idején Árpád fejedelem a törzséhez kötötte a lovát, amikor seregeivel 907-ben itt pihent meg a pozsonyi csatába készülvén. A fa törzsén látható forradást a kötőfék nyomainak vélik. Neve is ezt a legendát őrzi. Valójában az Árpád-fa „csak” 700-800 éves lehet. A tölgy 1942 óta védett. Sajnos korhadásnak indult, négy hatalmas ágából már csak egy maradt életben.  2014-ben elnyerte Az év fája címet. 

Forrás és további információ: 

http://hedervar.hu/latnivalok 

A falu határában, nem messze az országúttól, a fák, bokrok között megbújó kis halmon áll egy kereszt, melyet az idősebbek "Várdombi köröszt"- ként vagy "Vörös-köröszt"- ként emlegetnek. A kereszt valamikor vörös színű volt, de mára már kifakult. 

Az emlékművet a hívek hálából állíthatták azoknak a magyar katonáknak a dicsőségére, akik a falu határában lefolyt 1848-as csatában estek el. Egy másik legenda szerint a kereszt talapzata valamikor vörös téglából épült, de azóta lebontották, s helyette másikat építettek, innen ered a neve. Egy harmadik történet szerint Dunaszeg határában volt egy nagy csata. Az ott elesett katonákat aztán egy közös sírba temették, amelyre kegyeletből egy keresztet állítottak. A katonák kihulló piros vére miatt nevezik a kis dombon álló feszületet ma is "Vörös-köröszt"- nek.  

Forrás és további információ: 

http://www.dunaszeg.hu/post/show/891/a_fenyosi_voros-koroszt 

A Mosoni-Duna partján álló kőhalom a legenda szerint egykoron tündérek lakhelye volt. Timaffy László néprajztudós gyűjtése alapján egyszer viharba került halászok próbáltak segítséget kérni a tündérektől. Az egyik tündér be is engedte őket, míg egy másik kikergette őket a toronyból. A halászok ezért megátkozták a tündéreket, és azt kívánták, ha ilyen kőszívűek, akkor váljanak teljesen kővé, és tűnjenek el a Mosoni-Dunából.  

Szalainé Hécz Tünde gyűjtése szerint a vár egykori ura tündérek haját is őrizte a kincsek között. A tudomány is megalkotta saját elméletét, eszerint ezen a helyen római őrtorony állt, amely a limes része volt. 2004-ben azonban több régészeti vizsgálatot követően búvárrégészek megállapították, hogy a parton is látható fal a víz alatt is folytatódik. Ezért mostani feltételezések szerint a kőhalom erőddel kiegészített kikötő lehetett valamikor a középkorban.  

Forrás és további információ: 

http://www.kunsziget.hu/pages/show/45/tundervar 

A legenda szerint 1702. május 24-én a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe:,,Magyarok nagy istene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!” 

E jelenetet az 1940-es évek elején készült, 1-es főút melletti művészi emlékmű őrzi. 

Forrás és további információ: 

http://www.abda.hu/index.php/abda 

Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik.  

Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát. A vaskakast ábrázoló kút a Dunakapu téren tekinthető meg. 

Forrás és további információ: 

http://turizmus.gyor.hu/cikk/legendak_es_igaz_tortenetek_gyorrol.html