• A kilátásért is érdemes ide feljönni.
• Csend, nyugalom, tiszta levegő, minden adott, ami a stresszes életmód kipihenéséhez szükséges.
• Tiszta időben ellátni a titokzatos Ecker-villáig.
• A Tenkes utca végén található, műemléki oltalom alatt álló villa 1795-1802 között épült, klasszicista stílusban.
• Ecker János vaskereskedő nyaralónak építtette. Nagy borszakértő hírében is állt. Ménfői bora, melyet vincellérével együtt termelt, igen híres volt, azzal kereskedett is.
• Fia, Ecker János a reformkori Győr jelentős személyisége volt. Művelt, iskolázott személy, aki több idegen nyelven beszélt, hangszeren játszott, aktívan részt vett Győr város irányításában, társadalmi életében, Kisfaludy Károly osztálytársa volt.
• A zenekedvelő házigazda (a fiú) korának nem egy világhírű művészét látta vendégül, közöttük Liszt Ferencet is, aki a legendák szerint a ménfői nyaralóban is komponált, ezt azonban nem sikerült igazolni. (A győri házában – Széchenyi tér sarka, ma gyógynövényes bolt – 1840-ben viszont biztos járt.)
• 1809 júniusában a kismegyeri csata előtt a franciák bevették magukat a villába és a tágas pincében garázdálkodni kezdtek, feltörve a boroshordókat. Szerencsére nem is sejtették, hogy milyen értékek közelében járnak. Ugyanis Payer Tádé herzogenburgi apát, Ecker János anyai részről való nagybátyja, a franciák elől menekülve Ménfőre hozta az apátság kincseit, és Ecker János tágas pincéjébe falaztatta el őket. A kincsek megmenekültek, és a veszély elmúltával az apát unokaöccsének hálából két gyémántköves gyűrűt és hat régi herzogenburgi gobelin faliszőnyeget ajándékozott. A szőnyegek sokáig a ménfői nyári lak erkélyes szobájában voltak elhelyezve. Érdekesség, hogy a faluban sokáig azt beszélték, hogy az Ecker-villa pincéje kincseket rejt, és páran meg is próbálták a kincseket felkutatni. Természetesen nem találtak semmit. Ennek a hiedelemnek az eredete valószínűleg a Payer Tádé apát által elrejtett kincsekre vezethető vissza.
• II. világháború alatt a ház pincéje az egész falunak óvóhelyet adott, több mint 360-an elfértek benne.
• Gombatermesztésre is használták a pincét egy időben.
• Az épület az utcától mintegy 50 méterre a dombtetőn helyezkedik el.
• Az épület kétszintes főhomlokzata délnyugati tájolású, így az emeleti erkélyről a Sokoróaljai vidéket, a Kiáltóhegyet és a Világosvárat lehet látni. Jó időben az osztrák Alpok legkeletibb csúcsait, így a Rax-ot is meg lehet pillantani.
• A klasszicista pincéknél gyakori volt, hogy azok alaprajza valamilyen rajzolatot, alakzatot formázott, ilyen például a Tihanyi Apátság kettős kereszt alaprajzú pincéje. Hasonlóan itt is, az építők - megörökítendő az építtető személyét - E. J. monogramot formáztak a pince alaprajzának kialakításakor.
• Ecker János bora híresen finom bor volt, a prés szerkezete mind méreténél, mind díszítettségénél fogva kiemelkedik a környék préseinek sorából. Ma múzeumban őrzik.
• A villa előtt és mögött díszkertet alakítottak ki formás utakkal, fákkal, bokrokkal. A hátsó kert fenyőfáinak nagy részét 1945-ben kivágták, a díszparkra ma már sajnos csak egy romos kerti kőpad emlékeztet.
• Az épülethez délről csatlakozik a vincellér háza, melynek tömege jóval kisebb a villa tömegénél. Ez az épülettömeg nem a villa építésekor készült, építési ideje nem is ismert. Homlokzatkialakítása nem tükrözi a polgári ízlést.
• Teljes rekonstrukció szükséges, magántulajdonban áll.
• További lehetséges hasznosítása: Borház? Pannonhalmáról átvezető borút végállomása? Vincellér iskola és szőlészeti múzeum kombinációja?

Forrás és további információ:

• (Józsa Anna: A MÉNFŐCSANAKI ECKER-VILLA A polgári életforma megjelenése falusi környezetben)

• 1994-ben állítottak a feliratozott márványtömböt, mely Ménfőcsanak történetének jelentős eseményeit idézi:
• 1044. Ménfői csata
• 1044. július 5-e a ménfői csata néven került be a magyar történelembe. Ezen a napon, ütközött meg a III. Henrik (német császár) által támogatott Péter (volt király) és Aba Sámuel (az akkori király) serege a királyi trónért. A küzdelem III. Henrik és Péter győzelmével ért véget. A csata után „veszett német”-nek nevezték Ménfőt. 
• 1244. IV. Béla király itt törvénykezett (erről már a Királyszéki Kőkereszt kapcsán volt szó.)
• 1994. Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő egyesítése, létrejön Ménfőcsanak.
• Határárok megmutatása, illetve a Csanakot Ménfőtől elválasztó határkő elhelyezkedésének betájolása.
• Még egy fontos dátum, ha már belekezdtünk: 1970. Ménfőcsanak Győr városrésze lesz.

Forrás és további információ:

https://www.cultractive.eu/latnivalok/271/adatlap

• A fénykorban jóval több zöldterület tartozott az uradalomhoz, a kastély szomszédságában angol kertet is ápoltak.
• A II. világháború után rendkívül elbokrosodott, dzsumbujos, elvadult, rejtélyes kertté vált.
• Napjainkban sikerült megtalálni az arany középutat, ami jól illeszkedik a modern időkhöz.
•  A park ékköve a 19. század elején ültetett örökzöld fenyő.  Az „égig érő” fa magasságát megtippelni sem könnyű, panelmércével nézve akár öt emelettel is „vetekedhet”.

Forrás és további információ:

https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/gyori-termeszeti-kincskereso-a-bezeredj-kastely-parkja-fotok-10288664/

• Az elődjét, aminek az alapjaira épült, még templomnak nevezték, valószínűleg 1678-ban épült.
• 1809-ben Napóleon katonái lovaikat kötötték ide be.
• A XIX. század második felében a Bezerédj-család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtettek, és ez lett a család temetkezési helye.
• A falakon elhelyezett táblákon olvashatók az itt nyugvó családtagok nevei - köztük Bezerédj Ignácé a család címerével.
• A ménfői  templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került.
• 1990-ben  a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették.
• Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.

Forrás és további információ:

http://www.bezeredj-kastely.hu/hun/a-bezeredj-kastely-adatai.html

• Ménfőcsanak talán legismertebb látnivalója a Bezerédj-kastély.
• Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított urasági épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban, gróf Esterházy Ferenc uradalma idején.
• Mai formáját a 19. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével.
• Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek.
• Háborúk során kifosztották, de használta a vagongyár is munkásszállásnak.
• 1988-tól azonban a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár, 1991-ben a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba, 2011-ben pedig a Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely. 

Forrás és további információ: 

http://www.bezeredj-kastely.hu/hun/a-bezeredj-kastely-adatai.html

• IV. Béla a tatárjárás után több ízben beutazta az országot, és igazságot szolgáltatott, megszüntetve a visszaéléseket. 1244-ben itt, az úgynevezett „Királyszék”-nél ítélőszéket tartott a környék nemeseinek. A törvénynapról emlékezik meg a mesterséges dombon felállított Királyszéki kőkereszt. 
• Először fakereszt állt itt, amit Major János állított 1800-ban. 
• Az 1975-ös felújításkor Kolonits János földbirtokos, bíró síremlékét használták fel a kövön található felirat tanúsága szerint.
• A domb alatt a legenda szerint egy kelta királyné nyugszik.
• (A település egyébként különösen gazdag kelta és római emlékekben, de kőkorszaki és bronzkori leletekre is bukkantak már. A régészek egy kelta temetőt is feltártak Ménfőcsanak határában, a volt TSZ Kertészet és Savanyítóüzem mellett.  2004-ben az ország egyedüli legnagyobb ilyen korú és egységében vizsgálható, modern régészeti eszközökkel feltárt temetője volt, ahol i.e. 2. századból való hamvasztásos sírokat is rejtett a föld.)

Forrás és további információ: 

https://www.kozterkep.hu/~/5258/Kiralyszeki_kokereszt_Gyor_Menfocsanak_1975.html 

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=758